A tudáskoncepció változása 2002-2016 között

A világ rendkívül gyors változása újfajta tanulást-tanítást kíván. A konkrét lexikális ismeretek helyett felértékelődött a képességek, készségek szerepe. Azonban még azt is nehéz előre megjósolni, hogy néhány év múlva mik lesznek azok a kulcskompetenciák, amikre feltétlenül szüksége lesz egy fiatalnak. Az új kihívásokhoz igazodó, rugalmas oktatásra lenne szükség. A tudás gazdasági értékké vált. A gazdasági folyamatok, a munkaerőpiac is egyre nagyobb elvárásokat támasztanak a közoktatással szemben (Csapó, 2002).

A nemzetközi felmérések tartalmának változásában már látszik, hogy próbálják áthelyezni a hangsúlyt a megszerzett tudás alkalmazhatóságának kérdésére. A PISA vizsgálatok feladatainak megoldásához sem elegendő az iskolában megszerzett tudás. Életszerű feladatokon keresztül mérik, hogy az ismereteiket a gyakorlatban hogyan alkalmazzák a diákok (Molnár, 2006).

A probléma ott kezdődik, hogy a diákok az iskolában gyakorlatilag készen kapják a feladatok megoldásához szükséges információkat. Ellenben a valós világban ez általában nincs így. Magunknak kell megszerezni minden szükséges ismeretet, hogy megoldjunk egy-egy feladatot, problémát (Molnár, 2004). Ezért szükség volna a tananyag mennyiségének csökkentésére. Persze nem kell átesni a ló túloldalára, az sem jó, ha túl kevés az iskolában elsajátított ismeret. Fő az arany középút! Át kell helyezni a fókuszt az ismeretek bemagolásáról a felfedező tanulásra, a különböző tanulási stratégiák elsajátítására és a gondolkodás fejlesztésére (Molnár, 2001).

A legfontosabb, hogy a diákok úgy hagyják el az iskolát, hogy tisztában vannak az élethosszig tartó tanulás fontosságával, ugyanis ez nagyjából az egyetlen módja, hogy alkalmazkodni tudjanak a gyors változásokhoz (Csapó, 2002). Nem utolsó sorban pedig az is fontos szempont, hogy a tanulás pozitív hatással van az életminőségre, egészségre, társadalmi kohézióra (Csapó, 2015).

Felhasznált irodalom:

Csapó Benő (2002): A tudáskoncepció változása: nemzetközi tendenciák és a hazai helyzet. Új Pedagógiai Szemle, 2. sz. 38–45.

URL: http://ofi.hu/tudastar/tudaskoncepcio

Molnár Gyöngyvér (2004): Az iskolai és az alkalmazható tudás kettőssége. Iskolakultúra, 8. sz. 21–31.

URL: http://epa.oszk.hu/00000/00011/00084/pdf/iskolakultura_EPA00011_2004_08_021-031.pdf

Molnár Gyöngyvér (2001): A tudás alkalmazása új helyzetben. Iskolakultúra, 10. sz. 15–26.

URL: http://epa.oszk.hu/00000/00011/00053/pdf/iskolakultura_EPA00011_2001_10_015-025.pdf

Molnár Gyöngyvér (2006): A tudáskoncepció változása és annak megjelenése a PISA 2003 vizsgálat komplex problémamegoldás moduljában. Új Pedagógiai Szemle. 1. sz. 75-86.

URL: http://epa.oszk.hu/00000/00035/00099/2006-01-ko-Molnar-Tudaskoncepcio.html

Csapó Benő (2015): A magyar közoktatás problémái az adatok tükrében. Iskolakultúra, 25. 7-8. sz.

URL: http://epa.oszk.hu/00000/00011/00196/pdf/EPA00011_iskolakultura_2015_07-08_02.pdf

Kép forrása: Google