2016. április 28., csütörtök

A tudáskoncepció változása 2002-2016 között

Az információs társadalomban átértékelődik a tudás fogalma. Új tudáskoncepció alakul ki, megváltoznak a tudásról kialakított nézetek. Ezek a következő gazdasági és társadalmi változások következményei:

  • gyorsan inflálódik a megszerzett tudás,
  • kényszerré válik a lifelong learning,
  • felgyorsul a tudástermelés,
  • a társadalmi tőke is felértékelődik a tudástőke mellett.  (Weszely, 2012.)

Miután másodlagossá vált az oktatása tartalma, majd miután tudatosult, hogy a szükséges képességek is folyamatosan és gyorsan változnak fontos lett, hogy a tudás megszerzésének a képességeit fejlesszük (Kaposi, 2014).

Napjainkban nagy jelentőséggel bír a lifelong learning, tehát az élethosszig tartó tanulás. Ezen felül fontos az önképzés, a csoportmunkában való munkavégzés, a rugalmas gondolkodás, a problémamegoldó tanulás és az információkeresés valamint annak kezelése. A problémamegoldás az a képesség, amely által a személy képes lesz kognitív eljárásokat használni olyan helyzetekben, amelyekben a megoldásnak a menete nincsen begyakorolva (Kaposi, 2013). A hatékony információkeresés és-kezelés azért bír nagy jelentőséggel, mert a kommunikációs és információs eszközök elterjedésével a diákok elsősorban az internet nyújtotta előnyöket használják ki, ha hozzá szeretnének jutni bizonyos információkhoz. Sokáig a tanár volt az, aki átadta az információt a tanulónak. Azonban nem csak az információ elérése vált egyszerűbbé, hanem a kooperatív munka végzése is megvalósítható, akár akkor is, ha a felek nincsenek egymás közelében (Csapó, 2008).

A diszciplináris tudás mellett előtérbe került a kompetencia, a műveltség és a szakértelem fogalma. Ez a változás hatással volt a nemzetközi mérésekre, így tehát a PISA-felmérésekre is. „A korábbi, inkább tantárgyakhoz kötődő ismeretek mérését átvette a tantárgyakat átfogó (Cross-Curricular Competencies – kereszttantervi kompetenciák), hagyományos tantervi keretek közé nem sorolható kompetenciák mérése” (Molnár, 2006). 

Az új pedagógiában jelentős szerepe van annak, hogy már nem a tanár, hanem a diák van a középpontban, fontos az aktív részvétel, a tanítási és tanulási módszerek gazdag választéka is (Kaposi, 2013).


Felhasznált irodalom:
 



Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)