A tudáskoncepció változása 2002 óta

Mi az a tudás? Az évek során folyamatosan alakul az emberek véleménye erről, a szakemberek is rendre megfogalmazzák válaszaikat, de egy biztos: számos megközelítés alakult ki az utóbbi évtizedekben is. A Piaget és kortársai által elindított ún. kognitív forradalom előtérbe hozta azokat az elemeket, mint képesség, megismerés, tartalmi ismeret, majd hangsúlyossá vált a műveltség, a szakértelem, és a kompetencia fogalma is. Egyre inkább teret nyer a komplex problémamegoldás és az ismeretek gyakorlati alkalmazása. (Molnár, 2006) Szintén a kognitív elméletekkel kapcsolatban került elő, azóta is kiemelkedő az előzetes tudás, mint feltétel szerepe a tanulásban. (Csapó, 2006)

Megemlítendő az a megközelítés is a koncepcióban, ami nem csak az egyének tudására, hanem a szervezetekére, vonatkozik (például az iskolákéra), akár egész társadalomra. Kialakult a tudásmenedzsment fogalma, tudománya, s ma már nem kérdéses: a tudásnak ára van. A megszerzéséhez és átadásához ismerni kell a hatékony technikákat, erről vaskos szakkönyvek szólnak már. (Csapó, 2008) Ez azért is fontos, mert az információforrások számának rohamos növekedése a releváns tudás szükségességét és változását vonja magával, tehát a túlterheltséget elkerülendő szűrni és frissíteni kell az adatokat. Csakhogy tovább fokozzuk a gépiesítés érzését: az adaptáció, a tudástranszfer szerepe is lényegessé vált az alkalmazás tekintetében. Mindehhez hozzájárulnak olyan tényezők is, mint az önszabályozás képessége vagy a motiváció.  (Kis-Tóth és Racsko, 2014)

Egyre inkább realizálódik a tudással kapcsolatban a bizonyos minden életszakaszban létrejövő, azaz a Life-Long, illetve a minden életterületen jelentkező, vagyis a Life-Wide Learning kifejezés. Tehát, hogy az emberek tudása az életük végéig „mindig és mindenhol” alakul, gyarapodik. (Csapó, 2006)

Ezek azok a változások a koncepcióban, melyek szerintem a leginkább kiemelkedőnek, a legnagyobb befolyással és hatással rendelkezőnek mondhatók az oktatási-nevelési intézmények világában manapság.

Forrás:

Csapó Benő (2006): A formális és nem-formális tanulás során szerzett tudás integrálása. Az előzetes tudás felmérése és elismerése. Iskolakultúra, 2. sz. 3-16. URL: http://epa.uz.ua/00000/00011/00101/pdf/iskolakultura2006-2.pdf

Csapó Benő (2008): Tudásakkumuláció a közoktatásban. In: Simon Mária (szerk.): Tankönyvdialógusok. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. 95-108. URL: http://real.mtak.hu/5638/1/1154437.pdf

Kis-Tóth Lajos, Racsko Réka (2014): A tudáskoncepció lehetőségei. In: Kis-Tóth Lajos, Racsko Réka: Tartalommenedzsment. Eszterházy Károly Főiskola, Eger. URL: http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0021_09_tartalommenedzsment/425_a_tudskoncepci_lehetsgei.html

Molnár Gyöngyvér (2006): A tudáskoncepció változása és annak megjelenése a PISA 2003 vizsgálat komplex problémamegoldás-moduljában. Új Pedagógiai Szemle, 56. 1. sz. 75-86. URL: http://epa.oszk.hu/00000/00035/00099/2006-01-ko-Molnar-Tudaskoncepcio.html