A
XXI. század egy információs társadalom százada, az iskola pedig a mindenkori
társadalmi értékek újratermelését végzi, ezért reagálnia kell a társadalom igényeire.
A folyamatosan változó lehetőségek, információk, innovációk pedig egy másfajta
iskolai oktatást és eredményeket követelnek meg. Ezeket olyan módon lehetne
elérni, ha minimálisra csökkentenék a tananyag mennyiségét és több időt
fordítanának a minőségi tanítására, illetve sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnének
különböző tanulási stratégiák tanítására, az általános gondolkodási készségek
fejlesztésére. Az információkhoz való hozzáférés sokkal könnyebbé vált az
internet által, ezért kulcsfontosságú a szükséges információk kiszűrésére való
képesség. Azonban a magyarországi eredmények azt mutatják, hogy a tanulók kis
mértékben eredményesek csak az önálló ismeretszerzésben, illetve a már
megszerzett tudás új helyzetekben való alkalmazásában. Ennek fő oka lehet, a tudás
mennyiségének és minőségének nem megfelelő egyensúlya.
A
kognitív forradalom hatására új értelmet nyert a képesség fogalma. A
megismerési folyamatok tanulmányozása kapta a főszerepet, és az emlékezéssel
kapcsolatos vizsgálatok során új szerepet kapott a tartalmi ismeretek
elsajátításának fontossága. A technológia fejlődésének hatására megváltozott az
értékes tudás fogalma és tartalma, valamint a tudás gazdasági értékké vált. A
legfontosabb, az ismeretek alkalmazásának képessége, illetve a „know how” alapú
tudás. Az alkalmazóképesség kreativitást és flexibilis gondolkodást igényel,
így ezek fejlesztése nagyobb hangsúlyt kap, mint maga a tárgyilagos tudás. Az
iskola legfőbb feladata, hogy a tájékozottságot, az összefüggések átlátását
segítse elő a diákok gondolkodásában, a mindennapi életben való eligazodáshoz. A
jelenlegi tudáskoncepciók központi „követelménye”, az előzetes ismeretek
felhasználása az aktuális probléma megoldásához, vagyis a komplex problémamegoldás,
illetve a rendszerben gondolkodás. Az előzetesen felsorolt képességek,
készségek alkotják a konstruktivizmus elméletét, ami a legjellemzőbb
tudásfelfogás napjainkban. Ez az elméletben kompetencia alapú tudáskoncepció gyakorlatban
nem teljesen jelenik meg. Ez két okból kifolyólag alakulhat így. Lehet amiatt,
hogy a formális képzés merev szabályozása miatt sokszor lehetetlenné vagy
nehézkessé válik a folyamat, illetve annak beteljesítése, vagy pedig a sokféle fogalomértelmezés
miatt.
Források:
Források:
http://www.staff.u-szeged.hu/~gymolnar/MGy200110IK.pdf
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése