Online tesztek, kérdőívek - szakirodalmi összefoglaló

Először általánosságban ismertetem a kikérdezés főbb pontjait, ezután térek ki az online térben használatos kérdőívekre és tesztekre.

A kikérdezés a kutatások egyik alapvető módszere, gyakran alkalmazzák a pedagógiai kutatásokban is. Alkalmas egyének, de akár csoportok ismereteinek, véleményeinek, élményeinek feltárására. Megérthetünk általa összefüggéseket, tendenciákat vagy szabályszerűségeket fedezhetünk fel, vagy igazolhatjuk őket. Ehhez viszont reprezentatív mintára van szükség, és a kérdéssorunknak megbízhatónak és érvényesnek kell lennie (Nádasi, 2011).

Alapvetően a papíralapú  és online kérdőívek és tesztek kérdéstípusai megegyezőek. A kérdéseket csoportosíthatjuk fő és alkérdések, kiegészítő kérdések szerint. Először "bemelegítő" kérdésekkel indítunk, melyek a kiegészítő kérdések kategóriájába tartoznak. Ezután következhetnek fő kérdéseink, melyeket pontosíthatunk, kiegészíthetünk alkérdésekkel. Ezen belül léteznek nyílt és zárt végű kérdések. A nyílt kérdésekre hosszabb, kifejtősebb választ várunk. Ezek lehetnek rövidebb, pár mondatos válaszok, és lehetnek esszé jellegűek is. A zárt kérdések adott válaszok kiértékelése egyszerűbb, köszönhetően a válaszlehetőségeknek. Ezek lehetnek feleletválasztós, rangsorolásos kérdések, skálák, időmérlegek is (Nádasi, 2011).

Többféle célja, funkciója lehet a kérdőíveknek, teszteknek. Többek között irányulhatnak intelligencia, teljesítmény, képességek, érdeklődés, vélemény, attitűd mérésére, de léteznek neuropszichológiai tesztek, személyiség-tesztek is (Tóthné, 2013)

A tesztek és kérdőívek online térbe való áthelyezése szorosan összefügg az elmúlt évtized mérés-értékelés folyamatos fejlődésével, használati gyakoriságának növekedésével. Hazai és nemzetközi szinten is látványos volt a fejlődés, gondoljunk csak az országos kompetenciamérésekre vagy a PISA felmérésekre (R. Tóth, Molnár, Latour és Csapó, 2011).

A papír alapú tesztek, kérdőívek lehetőségei kimerültek, szükség volt az újításra, egy költséghatékonyabb, egyszerűbb értékelési lehetőségeket biztosító megoldásra. Másrészt alkalmazkodni kellett az új információs társadalom kialakulásához, melyben az internethasználat alapvető folyamat, az életünk részévé vált. A kommunikációs formák is megváltoztak, mely szintén segítette az online kérdőívek elterjedését. E-mailben, vagy közösségi oldalakon megosztva egy kattintással elérhető és kitölthető, sokkal kényelmesebb, mely megfelel a felhasználók igényeinek. A hagyományos, postai úton kiküldött kérdőívekből kevesebb eséllyel kapunk tömeges válaszokat, mert bonyolultabb a kérdőív visszajuttatási módja, postai feladása, mint az online társaiké. (Lengyelné, 2014)

További előnyei a költséghatékonyság, hiszen nem kell oldalakat nyomtatnunk, nagyobb kutatásoknál több száz példányt, illetve attól sem kell félnünk, hogy feleslegesen kinyomtatott példányaink maradnak. Bárki bárhonnan elérheti egy link birtokában, nem szükséges a személyes kontaktus. Nagy kitöltőszámnál egyszerűbb a feldolgozása, az online kérdőívkészítő programok összesítik a válaszokat és statisztikai mutatókat hoznak létre, illetve könnyedén kezelhetjük az egyes válaszokat is. Ez a készítőnek időmegtakarítást is jelent, hiszen a program megcsinálja helyette. Könnyebben használhatóak a multimédiás elemek is a papíralapú formánál. Képek vagy akár videók is beszúrhatóak egy-egy kérdéshez, esetleg hangfájl is csatolható. További előnye, hogy osztálytermi környezetben az azonnali eredmény megmutatása fokozhatja a motivációt, növelheti az adrenalin szintet is, ami hatékonyabbá teszi a tananyag-elsajátítást (Tóthné, 2013).

Hátrányként említhető, hogy felmerülhetnek technikai problémák a kitöltés közben. Szükség van internetre és számítógépekre, amik áram nélkül nem működnek. Áramszünet, internetelérési problémák esetén a kitöltések meghiúsulnak, vagy az addig kitöltött részek elvesznek. Szintén technikai probléma az internet sebességkorlátai. Előfordulhat lassú internetsebesség, alacsony sávszélesség. Ilyenkor nem működnek megfelelően a programok, akár a beépített multimédiás elemek lassúsága, nem megjelenése stb. Ha tanórán kívánjuk használni a kvízkészítő programokat, lehetséges, hogy a diákok túlságosan lazán kezelik a feladatot, sokkal inkább játéknak tekintik, nem pedig tanulásnak, gyakorlásnak (Tóthné, 2013)

 Kérdőíveket és teszteket online többféleképpen készíthetünk. Alapvető különbség, hogy a tesztek inkább ismeret, eredményesség vagy egyéb, akár tulajdonságok mérésére (pl. személyiségteszt) alkalmasak, míg kérdőíveket vélemények, attitűdök megismerésére alkalmasak. Találkozhatunk kvíz készítő programokkal is, melyek célja kifejezetten a tudás, a tanultak felmérése.

Ezeket a programokat jól hasznosíthatjuk pedagógiai környezetben is. Szükségünk van bizonyos digitális kompetenciák meglétére, de a készítéssel fejlesztjük is őket egyben. Például készíthetünk olyan egymásra épülő online kvízeket, teszteket, melyek egyéni differenciált munka esetén is alkalmazhatóak. A tanulók saját tempójukban oldhatják meg a feladatokat, nem kell várnia a kiértékelésre sem, hiszen azonnali eredményeket láthat. Ha kooperatívan, csoportmunkában szeretnénk hogy feladatot végezzenek a tanulók, akár közösen is szerkeszthetnek kvízeket, melyeket közösen, vagy a társak egyénileg ki is próbálhatnak. Frontális munkában is jól használható, hiszen kivetíthetőek a kvízek. Ha otthoni feladatra szánjuk, akkor pedig segíti az önálló gyakorlást, a tudás elmélyülését (Sváb, 2013).

Szerintünk jól használható kvízkészítő programok a Socrative és a Kahoot, melyeket osztálytermi környezetben kifejezetten jól lehet használni. Mindkét oldalon tanári fiókkal tudunk kvízeket létrehozni, a diákok pedig egy nekik készült fiókba belépve vehetnek részt a "játékban". További előnye az ingyenes a regisztráció és kvízkészítés. Kérdőív készítésére alkalmas oldal például a ripet.hu és a beesatisfaction.hu. Ezek előnye az ingyenes regisztráció, korlátlan kérdőív készítése, aránylag sok kitöltésszám fogadása, és az ingyenes statisztikai kiértékelés. 

Források:

R. Tóth Krisztina – Molnár Gyöngyvér – Thibaud Latour – Csapó Benő (2011): Az online tesztelés lehetőségei és a TAO platform alkalmazása. In: Új pedagógiai szemle 61. 1-5. sz. URL: http://epa.oszk.hu/00000/00035/00145/pdf/EPA00035_upsz_2011_01-05_008-022.pdf Utolsó megtekintés: 2016.05. 18.

Sváb Ágnes (2013): Online alkalmazások az anyanyelvi órán. In: Anyanyelv-pedagógia. 4. sz. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=484 Utolsó megtekintés: 2016. 05. 18.

Lengyelné Molnár Tünde (2014): A papíralapú kérdőívtesztektől az online kérdőívekig. In:  On-line értékelési módszerek II. 1. fejezet. URL: http://bit.ly/26y7Hjl Utolsó megtekintés: 2016. 05. 18.

Tóthné Parázsó Lenke (2013): On-line értékelési módszerek I. Eszterházy Károly Főiskola, Eger. URL: http://mek.oszk.hu/14600/14686/pdf/14686.pdf Utolsó megtekintés: 2016.05.18.

Nádasi Mária (2011): A kikérdezés. In.: Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., Budapest. URL:http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_531_pedagogia/ch07.html Utolsó megtekintés: 2016.05.18.

Wiki szócikk az online kérdőívekről

A témánkban Zsófival alapvető kifejezésekre kerestünk rá, de nem találkoztunk online kérdőívekről szóló cikkel. Így igyekeztünk röviden, általánosan összefoglalni jellemzőit, kiemelve a legfontosabbakat. A szócikket megtaláljátok az alábbi linken:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Online_k%C3%A9rd%C5%91%C3%ADv

Szakirodalmi összefoglaló

A mai oktatási rendszerben a diákok számára a régi módszerek helyett az új, korszerű IKT alapú elemek és a kooperatív, közös munkák jelentik a tanulás hatékonyságának alapjait. Ezt támasztja alá számos külföldi és hazai kutatási eredmény, valamint az egyetemen szerzett tapasztalataim is. 

A pedagógusoknak folyamatosan alkalmazkodniuk kell az új digitális technológiákhoz, megváltozott tanulószerepekhez és szokásokhoz, úgy, hogy közben megértsék működésük lényegét is. A oktatásban résztvevő egyének részéről ma igény mutatkozik az ismeretek gyors megszerzésére, aminek a közösségi oldalak és Web 2.0-ás szolgáltatások lehetnek a megfelelő forrásai, pl. blog. Az 1990-es évektől kezdett el terjedni a módszer, a 2001-es szeptemberi terrortámadás után pedig sorra jöttek létre a blog bejegyzések. Mára pedig szinte már megszámlálhatatlan felület létezik. Egy olyan weboldal, mely segítségével különböző bejegyzéseket tehetünk közzé az interneten. Elindítása, megtervezése, kialakítása nem sokkal bonyolultabb feladat, mint egy e-mail megírása. Bárki bármikor írhat blogot, amelyet mindenki saját tetszése szerint alakíthat. Semmiféle tartalmi vagy formai megkötéssel nem rendelkeznek, mindenkinek saját joga eldönteni, hogyan formázza. Bár technikai akadálya nincs, de általában egy ember írja/ szerkeszti, a nézelődők pedig kommentekben reflektálhatnak a bejegyzésekre. Aki blogot indít, a címzett általában nem ismert az üzenet megfogalmazásakor, és nem feltétlenül érkezik visszacsatolás a bejegyzések elolvasásuk után. Aki blogot szeretne indítani választhat ingyenes és fizetős szoftverek, szolgáltató között, de saját maga is üzemeltethet blogot (Molnár, 2014).

A digitális kommunikáció mostani eszközrendszerét fogom bemutatni a hagyományos felosztás szerint. Azt nagyon fontos megjegyezni, hogy általában azonban kevert műfajról beszélhetünk, hiszen szöveges információ mindegyikben előfordul, illetve más kombinációk (pl. képek, hangok) is előfordulhatnak a tartalomban (Habók és Czirfusz, 2013):

• Szöveges információ dominanciája: Twitter, Blog, Skype, Wikipedia, Google Drive, email, különböző fórumok
• Képi információ: Picasa, Pinterest, Instagram
• Hangalapú információ: Deezer, SoundCloud, podcastok
• Videós információ: YouTube, Ustream, Livestream, TED 

1. ábra. Forrás: https://www.google.hu/search?q=informatika+gyerekek&biw=1366&bih=677&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwiIpfP-seTMAhUBCCwKHV20Bu8Q_AUIBigB#imgrc=_0EOtNjBtJWcoM%3A. Utolsó megtekintés: 2016.05.18.

Létezik több típusa is. Van aki napló jellegként használja, saját élményeit, életeseményeit, érzelmeit, tapasztalatait osztja meg a nagyvilággal. Manapság nagyon sok fiatal használja, hiszen így könnyebben ki tudja fejezni az érzelmeit, valamint megosztani családtagjaival, barátaival és ismerőseivel, valamint követőivel a mondanivalóját. Tematikus blognak azt nevezzük, mikor egy konkrét téma köré épül a blog, pl. süteményreceptek, sport stb. Vannak blogok, melyek alapos szakirodalmakra, szakmai ismeretekre illetve kutatásokra alapoznak és azzal kapcsolatban írnak szerzőik különböző cikkeket. Vannak, melyek különböző látványos elemekre épülnek, pl. videoblog, fotóblog, travelblog. Az interneten megtalálhatóak politikai, vállalati blogok is, azok között is lehet keresgélni az érdeklődőknek. A Podcast is az egyik típusa, a blog szerzője egy hangállományt tesz közzé a követői számára. Általában kisebb zenei betétek kíséretében hangzik el a bejegyzés és gyakori az is, hogy ebben beszélgetőpartnerek is részt vesznek, nem csak egyedüliként.

Számos előnye van a blog írásnak a tanulási folyamatban is. Támogatja az önszabályozó tanulást, hiszen az egyén saját maga rendezi, tervezi meg a tanulási folyamatot és ahhoz kapcsolódóan készít jegyzeteket, bejegyzéseket. Vezetheti a saját fejlődésének rendszerét, reflektálhat saját tanulására, képességeire, fejlesztenivaló területekre. Fejlesztheti a kreatív, önálló, valamint a kritikus gondolkodást. Maga a kapcsolattartás-és teremtés, a kommunikációs képességét is növelheti, formálhatja az egyén. Közösségépítésre is kiváló eszköz ez az online szolgáltatás (Ollé és mtsai, 2013).

Az előnyök mellett viszont azokra a hátrányokra is ügyelni kell, amelyek bekövetkezhetnek: elszemélytelenedés, hagyományos kommunikációs formák és szabályok sérülése, érzelmi intelligencia megváltozása, esetleges depresszió, valamint a helyes időbeosztás hiánya. Éppen ezért érdemes megtartani az egészséges egyensúlyt a hagyományos világ által megkövetelt normarendszerek és a digitális világ között (Komenczi, 2009).

2.ábra. Forrás: https://www.google.hu/search?q=informatika+gyerekek&biw=1366&bih=677&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwiIpfP-seTMAhUBCCwKHV20Bu8Q_AUIBigB#imgrc=Vs3jFkWYYN6RnM%3A. Utolsó megtekintés: 2016.05.18.

Forrás:

Habók Lilla, Czirfusz Dóra (2013): Információcsere a digitális korban – a kommunikáció modellje, eszközei és kommunikációs helyzetek a digitális térben. In: Oktatás-informatika 1-2. sz.

Komenczi Bertalan (2009): Elektronikus tanulási környezetek. Gondolat, Budapest.

Molnár György (2014): Az új média digitális, időszerű, tartalmi kérdései. In: Oktatás-Informatika, 2. sz.

Ohler, Jason B. (2010): Digital Community, Digital Citizen. Corwin, London, United Kingdom.

Ollé János, Papp-Danka Adrienn, Lévai Dóra, Tóth-Mózer Szilvia, Virányi Anita (2013): Oktatásinformatikai módszerek. Tanítás és tanulás az információs társadalomban. ELTE Eötvös kiadó, Budapest.

Online tesztek, kérdőívek gondolattérképe

A gondolattérképemet a szakirodalmi összefoglalóm, és az elkészült prezentációnk alapján készítettem el. Az általános információk után az előnyöket és hátrányokat foglaltam össze.

https://mind42.com/mindmap/52f19e12-0255-4412-be3d-353316ab78fb

Mindmap - digitális források az oktatásban

Digitális források az oktatásban – szakirodalmi összefoglaló

Tanárok körében végzett kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a tanárok az infokommunikációs eszközök hatásáról az oktatásban ugyanannyi pozitív, mint negatív jellemzőt tudnak felsorolni. Pozitívumként a motivációt, önálló tanulási folyamatot, szakmai innovációt említették elsősorban, míg negatívumként azt mondták, hogy gátolja a gyerekek írási és olvasás i készségét, a személyes interakciókat, logikus gondolkodást. Nagy többségük úgy gondolta, hogy gátló hatással van a szociális kompetenciákra is.
A megkérdezettek 80%-a mégis úgy gondolja, hogy az iskolának is van szerepe a digitalizációra, mégpedig úgy, hogy a korszerű technológiát be kell építeni a tanórákba.
Ezeket a többség biztonsággal használja, a tanórán használt eszközök pedig: interaktív tábla, projektor, laptop, feleltető rendszer, internet, televízió, cd-lejátszó, írásvetítő. Azonban az is elmondható, hogy az IKT-s eszközöket csak bizonyos folyamatoknál használja a nagy többség, viszont jelentős az a válaszadó is, aki rendszeresen használ ilyen eszközöket a tanórai munka során.
A kutatás kitért még az iskolák technikai felszereltségével és ezek használatára irányuló képzések elérhetőségére. Ezekre hasonló eredmény született, általában elmondható, hogy a felszereltség megfelelő, képzések is elérhetőek, ám korszerűbb eszközökkel és nagyobb/elérhetőbb képzési lehetőségekkel lehetne javítani még az oktatás minőségén.

Szunyogné Bogdán Hajnalka (2015) A digitális pedagógia helyzete és sajátosságai az alapfokú oktatásban In: Iskolakultúra 2015/02. Url.: http://epa.oszk.hu/00000/00011/00192/pdf/EPA00011_iskolakultura_2015_02_058-075.pdf

Megan Poore könyve nagyszerű kézikönyve lehet azoknak a pedagógusoknak, akik eszköztárukat IKT-s eszközökkel akarják színesíteni, főleg akkor, ha nem mozognak otthonosan a témában, ugyanis az írónő egész az alapoktól kezdve részletesen leírja a generációk közti különbségeket, sok hasznos információval látja el az olvasót, a második részben pedig bemutatja a különböző lehetőségeket. A „nagy négyes”-ként említi a blogokat, wikiket, a közösségi hálózatokat és a podcast zene és audioanyagokat. Találhatunk még leírást az azonnali üzenetküldő lehetőségekről (skype, stb.), gondolattérkép készítő oldalakról, és külön fejezetet kapott a játékos tanulás, mobil alkalmazások segítségével. Foglalkozik még olyan fontos témákkal is, mint az online zaklatás.

Megan Poore (2013) Hogyan használjuk a közösségi médiát az oktatásban?  Wolters Kluwer Kiadó Budapest, 2015. Url: http://buvosvolgy.hu/dokumentum/98/poore_hogyan_hasznaljuk_a_kozossegi_mediat.pdf

A digitális korban átértékelődik az oktatás világa, a pedagógusoknak is be kell kapcsolódniuk, hiszen ezek az újfajta tanulási terek hatékonysága megnőtt. Ez magában hordozza a pedagógus szerep ellentmondásosságát is. Az oktatáselméletnek új elemei jelennek meg: a mikrolearning, funkcionális networking, közvetlen hozzáférésű adatbázisok, time sharing optimalizáció. A wikik és blogok megjelenése az oktatásban lehetővé teszi a kommunikációmenedzsment kialakítását a tanulásban, változó műveltséget, kompetenciákat és ismereteket, kollaboratív és kooperatív tanulást, tanulóközösségek formálását, e-learning mint távoktatás alkalmazását virtuális oktatási környezetben, blogok használatát az oktatásban, valamint virtuális oktatási intézményekhez, képzési programokhoz, egyetemekhez való kapcsolódást.

TANULÁS ÉS TUDÁS A DIGITÁLIS KORBAN Benedek András (2007) Magyar Tudomány 2007/09 1159. o. Url: http://www.matud.iif.hu/07sze/09.html

Podcast

Az e-learning rendszerekről készített podcastemet itt találhatjátok meg.