Online tesztek, kérdőívek - szakirodalmi összefoglaló

Először általánosságban ismertetem a kikérdezés főbb pontjait, ezután térek ki az online térben használatos kérdőívekre és tesztekre.

A kikérdezés a kutatások egyik alapvető módszere, gyakran alkalmazzák a pedagógiai kutatásokban is. Alkalmas egyének, de akár csoportok ismereteinek, véleményeinek, élményeinek feltárására. Megérthetünk általa összefüggéseket, tendenciákat vagy szabályszerűségeket fedezhetünk fel, vagy igazolhatjuk őket. Ehhez viszont reprezentatív mintára van szükség, és a kérdéssorunknak megbízhatónak és érvényesnek kell lennie (Nádasi, 2011).

Alapvetően a papíralapú  és online kérdőívek és tesztek kérdéstípusai megegyezőek. A kérdéseket csoportosíthatjuk fő és alkérdések, kiegészítő kérdések szerint. Először "bemelegítő" kérdésekkel indítunk, melyek a kiegészítő kérdések kategóriájába tartoznak. Ezután következhetnek fő kérdéseink, melyeket pontosíthatunk, kiegészíthetünk alkérdésekkel. Ezen belül léteznek nyílt és zárt végű kérdések. A nyílt kérdésekre hosszabb, kifejtősebb választ várunk. Ezek lehetnek rövidebb, pár mondatos válaszok, és lehetnek esszé jellegűek is. A zárt kérdések adott válaszok kiértékelése egyszerűbb, köszönhetően a válaszlehetőségeknek. Ezek lehetnek feleletválasztós, rangsorolásos kérdések, skálák, időmérlegek is (Nádasi, 2011).

Többféle célja, funkciója lehet a kérdőíveknek, teszteknek. Többek között irányulhatnak intelligencia, teljesítmény, képességek, érdeklődés, vélemény, attitűd mérésére, de léteznek neuropszichológiai tesztek, személyiség-tesztek is (Tóthné, 2013)

A tesztek és kérdőívek online térbe való áthelyezése szorosan összefügg az elmúlt évtized mérés-értékelés folyamatos fejlődésével, használati gyakoriságának növekedésével. Hazai és nemzetközi szinten is látványos volt a fejlődés, gondoljunk csak az országos kompetenciamérésekre vagy a PISA felmérésekre (R. Tóth, Molnár, Latour és Csapó, 2011).

A papír alapú tesztek, kérdőívek lehetőségei kimerültek, szükség volt az újításra, egy költséghatékonyabb, egyszerűbb értékelési lehetőségeket biztosító megoldásra. Másrészt alkalmazkodni kellett az új információs társadalom kialakulásához, melyben az internethasználat alapvető folyamat, az életünk részévé vált. A kommunikációs formák is megváltoztak, mely szintén segítette az online kérdőívek elterjedését. E-mailben, vagy közösségi oldalakon megosztva egy kattintással elérhető és kitölthető, sokkal kényelmesebb, mely megfelel a felhasználók igényeinek. A hagyományos, postai úton kiküldött kérdőívekből kevesebb eséllyel kapunk tömeges válaszokat, mert bonyolultabb a kérdőív visszajuttatási módja, postai feladása, mint az online társaiké. (Lengyelné, 2014)

További előnyei a költséghatékonyság, hiszen nem kell oldalakat nyomtatnunk, nagyobb kutatásoknál több száz példányt, illetve attól sem kell félnünk, hogy feleslegesen kinyomtatott példányaink maradnak. Bárki bárhonnan elérheti egy link birtokában, nem szükséges a személyes kontaktus. Nagy kitöltőszámnál egyszerűbb a feldolgozása, az online kérdőívkészítő programok összesítik a válaszokat és statisztikai mutatókat hoznak létre, illetve könnyedén kezelhetjük az egyes válaszokat is. Ez a készítőnek időmegtakarítást is jelent, hiszen a program megcsinálja helyette. Könnyebben használhatóak a multimédiás elemek is a papíralapú formánál. Képek vagy akár videók is beszúrhatóak egy-egy kérdéshez, esetleg hangfájl is csatolható. További előnye, hogy osztálytermi környezetben az azonnali eredmény megmutatása fokozhatja a motivációt, növelheti az adrenalin szintet is, ami hatékonyabbá teszi a tananyag-elsajátítást (Tóthné, 2013).

Hátrányként említhető, hogy felmerülhetnek technikai problémák a kitöltés közben. Szükség van internetre és számítógépekre, amik áram nélkül nem működnek. Áramszünet, internetelérési problémák esetén a kitöltések meghiúsulnak, vagy az addig kitöltött részek elvesznek. Szintén technikai probléma az internet sebességkorlátai. Előfordulhat lassú internetsebesség, alacsony sávszélesség. Ilyenkor nem működnek megfelelően a programok, akár a beépített multimédiás elemek lassúsága, nem megjelenése stb. Ha tanórán kívánjuk használni a kvízkészítő programokat, lehetséges, hogy a diákok túlságosan lazán kezelik a feladatot, sokkal inkább játéknak tekintik, nem pedig tanulásnak, gyakorlásnak (Tóthné, 2013)

 Kérdőíveket és teszteket online többféleképpen készíthetünk. Alapvető különbség, hogy a tesztek inkább ismeret, eredményesség vagy egyéb, akár tulajdonságok mérésére (pl. személyiségteszt) alkalmasak, míg kérdőíveket vélemények, attitűdök megismerésére alkalmasak. Találkozhatunk kvíz készítő programokkal is, melyek célja kifejezetten a tudás, a tanultak felmérése.

Ezeket a programokat jól hasznosíthatjuk pedagógiai környezetben is. Szükségünk van bizonyos digitális kompetenciák meglétére, de a készítéssel fejlesztjük is őket egyben. Például készíthetünk olyan egymásra épülő online kvízeket, teszteket, melyek egyéni differenciált munka esetén is alkalmazhatóak. A tanulók saját tempójukban oldhatják meg a feladatokat, nem kell várnia a kiértékelésre sem, hiszen azonnali eredményeket láthat. Ha kooperatívan, csoportmunkában szeretnénk hogy feladatot végezzenek a tanulók, akár közösen is szerkeszthetnek kvízeket, melyeket közösen, vagy a társak egyénileg ki is próbálhatnak. Frontális munkában is jól használható, hiszen kivetíthetőek a kvízek. Ha otthoni feladatra szánjuk, akkor pedig segíti az önálló gyakorlást, a tudás elmélyülését (Sváb, 2013).

Szerintünk jól használható kvízkészítő programok a Socrative és a Kahoot, melyeket osztálytermi környezetben kifejezetten jól lehet használni. Mindkét oldalon tanári fiókkal tudunk kvízeket létrehozni, a diákok pedig egy nekik készült fiókba belépve vehetnek részt a "játékban". További előnye az ingyenes a regisztráció és kvízkészítés. Kérdőív készítésére alkalmas oldal például a ripet.hu és a beesatisfaction.hu. Ezek előnye az ingyenes regisztráció, korlátlan kérdőív készítése, aránylag sok kitöltésszám fogadása, és az ingyenes statisztikai kiértékelés. 

Források:

R. Tóth Krisztina – Molnár Gyöngyvér – Thibaud Latour – Csapó Benő (2011): Az online tesztelés lehetőségei és a TAO platform alkalmazása. In: Új pedagógiai szemle 61. 1-5. sz. URL: http://epa.oszk.hu/00000/00035/00145/pdf/EPA00035_upsz_2011_01-05_008-022.pdf Utolsó megtekintés: 2016.05. 18.

Sváb Ágnes (2013): Online alkalmazások az anyanyelvi órán. In: Anyanyelv-pedagógia. 4. sz. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=484 Utolsó megtekintés: 2016. 05. 18.

Lengyelné Molnár Tünde (2014): A papíralapú kérdőívtesztektől az online kérdőívekig. In:  On-line értékelési módszerek II. 1. fejezet. URL: http://bit.ly/26y7Hjl Utolsó megtekintés: 2016. 05. 18.

Tóthné Parázsó Lenke (2013): On-line értékelési módszerek I. Eszterházy Károly Főiskola, Eger. URL: http://mek.oszk.hu/14600/14686/pdf/14686.pdf Utolsó megtekintés: 2016.05.18.

Nádasi Mária (2011): A kikérdezés. In.: Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., Budapest. URL:http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_531_pedagogia/ch07.html Utolsó megtekintés: 2016.05.18.

Wiki szócikk az online kérdőívekről

A témánkban Zsófival alapvető kifejezésekre kerestünk rá, de nem találkoztunk online kérdőívekről szóló cikkel. Így igyekeztünk röviden, általánosan összefoglalni jellemzőit, kiemelve a legfontosabbakat. A szócikket megtaláljátok az alábbi linken:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Online_k%C3%A9rd%C5%91%C3%ADv

Szakirodalmi összefoglaló

A mai oktatási rendszerben a diákok számára a régi módszerek helyett az új, korszerű IKT alapú elemek és a kooperatív, közös munkák jelentik a tanulás hatékonyságának alapjait. Ezt támasztja alá számos külföldi és hazai kutatási eredmény, valamint az egyetemen szerzett tapasztalataim is. 

A pedagógusoknak folyamatosan alkalmazkodniuk kell az új digitális technológiákhoz, megváltozott tanulószerepekhez és szokásokhoz, úgy, hogy közben megértsék működésük lényegét is. A oktatásban résztvevő egyének részéről ma igény mutatkozik az ismeretek gyors megszerzésére, aminek a közösségi oldalak és Web 2.0-ás szolgáltatások lehetnek a megfelelő forrásai, pl. blog. Az 1990-es évektől kezdett el terjedni a módszer, a 2001-es szeptemberi terrortámadás után pedig sorra jöttek létre a blog bejegyzések. Mára pedig szinte már megszámlálhatatlan felület létezik. Egy olyan weboldal, mely segítségével különböző bejegyzéseket tehetünk közzé az interneten. Elindítása, megtervezése, kialakítása nem sokkal bonyolultabb feladat, mint egy e-mail megírása. Bárki bármikor írhat blogot, amelyet mindenki saját tetszése szerint alakíthat. Semmiféle tartalmi vagy formai megkötéssel nem rendelkeznek, mindenkinek saját joga eldönteni, hogyan formázza. Bár technikai akadálya nincs, de általában egy ember írja/ szerkeszti, a nézelődők pedig kommentekben reflektálhatnak a bejegyzésekre. Aki blogot indít, a címzett általában nem ismert az üzenet megfogalmazásakor, és nem feltétlenül érkezik visszacsatolás a bejegyzések elolvasásuk után. Aki blogot szeretne indítani választhat ingyenes és fizetős szoftverek, szolgáltató között, de saját maga is üzemeltethet blogot (Molnár, 2014).

A digitális kommunikáció mostani eszközrendszerét fogom bemutatni a hagyományos felosztás szerint. Azt nagyon fontos megjegyezni, hogy általában azonban kevert műfajról beszélhetünk, hiszen szöveges információ mindegyikben előfordul, illetve más kombinációk (pl. képek, hangok) is előfordulhatnak a tartalomban (Habók és Czirfusz, 2013):

• Szöveges információ dominanciája: Twitter, Blog, Skype, Wikipedia, Google Drive, email, különböző fórumok
• Képi információ: Picasa, Pinterest, Instagram
• Hangalapú információ: Deezer, SoundCloud, podcastok
• Videós információ: YouTube, Ustream, Livestream, TED 

1. ábra. Forrás: https://www.google.hu/search?q=informatika+gyerekek&biw=1366&bih=677&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwiIpfP-seTMAhUBCCwKHV20Bu8Q_AUIBigB#imgrc=_0EOtNjBtJWcoM%3A. Utolsó megtekintés: 2016.05.18.

Létezik több típusa is. Van aki napló jellegként használja, saját élményeit, életeseményeit, érzelmeit, tapasztalatait osztja meg a nagyvilággal. Manapság nagyon sok fiatal használja, hiszen így könnyebben ki tudja fejezni az érzelmeit, valamint megosztani családtagjaival, barátaival és ismerőseivel, valamint követőivel a mondanivalóját. Tematikus blognak azt nevezzük, mikor egy konkrét téma köré épül a blog, pl. süteményreceptek, sport stb. Vannak blogok, melyek alapos szakirodalmakra, szakmai ismeretekre illetve kutatásokra alapoznak és azzal kapcsolatban írnak szerzőik különböző cikkeket. Vannak, melyek különböző látványos elemekre épülnek, pl. videoblog, fotóblog, travelblog. Az interneten megtalálhatóak politikai, vállalati blogok is, azok között is lehet keresgélni az érdeklődőknek. A Podcast is az egyik típusa, a blog szerzője egy hangállományt tesz közzé a követői számára. Általában kisebb zenei betétek kíséretében hangzik el a bejegyzés és gyakori az is, hogy ebben beszélgetőpartnerek is részt vesznek, nem csak egyedüliként.

Számos előnye van a blog írásnak a tanulási folyamatban is. Támogatja az önszabályozó tanulást, hiszen az egyén saját maga rendezi, tervezi meg a tanulási folyamatot és ahhoz kapcsolódóan készít jegyzeteket, bejegyzéseket. Vezetheti a saját fejlődésének rendszerét, reflektálhat saját tanulására, képességeire, fejlesztenivaló területekre. Fejlesztheti a kreatív, önálló, valamint a kritikus gondolkodást. Maga a kapcsolattartás-és teremtés, a kommunikációs képességét is növelheti, formálhatja az egyén. Közösségépítésre is kiváló eszköz ez az online szolgáltatás (Ollé és mtsai, 2013).

Az előnyök mellett viszont azokra a hátrányokra is ügyelni kell, amelyek bekövetkezhetnek: elszemélytelenedés, hagyományos kommunikációs formák és szabályok sérülése, érzelmi intelligencia megváltozása, esetleges depresszió, valamint a helyes időbeosztás hiánya. Éppen ezért érdemes megtartani az egészséges egyensúlyt a hagyományos világ által megkövetelt normarendszerek és a digitális világ között (Komenczi, 2009).

2.ábra. Forrás: https://www.google.hu/search?q=informatika+gyerekek&biw=1366&bih=677&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwiIpfP-seTMAhUBCCwKHV20Bu8Q_AUIBigB#imgrc=Vs3jFkWYYN6RnM%3A. Utolsó megtekintés: 2016.05.18.

Forrás:

Habók Lilla, Czirfusz Dóra (2013): Információcsere a digitális korban – a kommunikáció modellje, eszközei és kommunikációs helyzetek a digitális térben. In: Oktatás-informatika 1-2. sz.

Komenczi Bertalan (2009): Elektronikus tanulási környezetek. Gondolat, Budapest.

Molnár György (2014): Az új média digitális, időszerű, tartalmi kérdései. In: Oktatás-Informatika, 2. sz.

Ohler, Jason B. (2010): Digital Community, Digital Citizen. Corwin, London, United Kingdom.

Ollé János, Papp-Danka Adrienn, Lévai Dóra, Tóth-Mózer Szilvia, Virányi Anita (2013): Oktatásinformatikai módszerek. Tanítás és tanulás az információs társadalomban. ELTE Eötvös kiadó, Budapest.

Online tesztek, kérdőívek gondolattérképe

A gondolattérképemet a szakirodalmi összefoglalóm, és az elkészült prezentációnk alapján készítettem el. Az általános információk után az előnyöket és hátrányokat foglaltam össze.

https://mind42.com/mindmap/52f19e12-0255-4412-be3d-353316ab78fb

Mindmap - digitális források az oktatásban

Digitális források az oktatásban – szakirodalmi összefoglaló

Tanárok körében végzett kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a tanárok az infokommunikációs eszközök hatásáról az oktatásban ugyanannyi pozitív, mint negatív jellemzőt tudnak felsorolni. Pozitívumként a motivációt, önálló tanulási folyamatot, szakmai innovációt említették elsősorban, míg negatívumként azt mondták, hogy gátolja a gyerekek írási és olvasás i készségét, a személyes interakciókat, logikus gondolkodást. Nagy többségük úgy gondolta, hogy gátló hatással van a szociális kompetenciákra is.
A megkérdezettek 80%-a mégis úgy gondolja, hogy az iskolának is van szerepe a digitalizációra, mégpedig úgy, hogy a korszerű technológiát be kell építeni a tanórákba.
Ezeket a többség biztonsággal használja, a tanórán használt eszközök pedig: interaktív tábla, projektor, laptop, feleltető rendszer, internet, televízió, cd-lejátszó, írásvetítő. Azonban az is elmondható, hogy az IKT-s eszközöket csak bizonyos folyamatoknál használja a nagy többség, viszont jelentős az a válaszadó is, aki rendszeresen használ ilyen eszközöket a tanórai munka során.
A kutatás kitért még az iskolák technikai felszereltségével és ezek használatára irányuló képzések elérhetőségére. Ezekre hasonló eredmény született, általában elmondható, hogy a felszereltség megfelelő, képzések is elérhetőek, ám korszerűbb eszközökkel és nagyobb/elérhetőbb képzési lehetőségekkel lehetne javítani még az oktatás minőségén.

Szunyogné Bogdán Hajnalka (2015) A digitális pedagógia helyzete és sajátosságai az alapfokú oktatásban In: Iskolakultúra 2015/02. Url.: http://epa.oszk.hu/00000/00011/00192/pdf/EPA00011_iskolakultura_2015_02_058-075.pdf

Megan Poore könyve nagyszerű kézikönyve lehet azoknak a pedagógusoknak, akik eszköztárukat IKT-s eszközökkel akarják színesíteni, főleg akkor, ha nem mozognak otthonosan a témában, ugyanis az írónő egész az alapoktól kezdve részletesen leírja a generációk közti különbségeket, sok hasznos információval látja el az olvasót, a második részben pedig bemutatja a különböző lehetőségeket. A „nagy négyes”-ként említi a blogokat, wikiket, a közösségi hálózatokat és a podcast zene és audioanyagokat. Találhatunk még leírást az azonnali üzenetküldő lehetőségekről (skype, stb.), gondolattérkép készítő oldalakról, és külön fejezetet kapott a játékos tanulás, mobil alkalmazások segítségével. Foglalkozik még olyan fontos témákkal is, mint az online zaklatás.

Megan Poore (2013) Hogyan használjuk a közösségi médiát az oktatásban?  Wolters Kluwer Kiadó Budapest, 2015. Url: http://buvosvolgy.hu/dokumentum/98/poore_hogyan_hasznaljuk_a_kozossegi_mediat.pdf

A digitális korban átértékelődik az oktatás világa, a pedagógusoknak is be kell kapcsolódniuk, hiszen ezek az újfajta tanulási terek hatékonysága megnőtt. Ez magában hordozza a pedagógus szerep ellentmondásosságát is. Az oktatáselméletnek új elemei jelennek meg: a mikrolearning, funkcionális networking, közvetlen hozzáférésű adatbázisok, time sharing optimalizáció. A wikik és blogok megjelenése az oktatásban lehetővé teszi a kommunikációmenedzsment kialakítását a tanulásban, változó műveltséget, kompetenciákat és ismereteket, kollaboratív és kooperatív tanulást, tanulóközösségek formálását, e-learning mint távoktatás alkalmazását virtuális oktatási környezetben, blogok használatát az oktatásban, valamint virtuális oktatási intézményekhez, képzési programokhoz, egyetemekhez való kapcsolódást.

TANULÁS ÉS TUDÁS A DIGITÁLIS KORBAN Benedek András (2007) Magyar Tudomány 2007/09 1159. o. Url: http://www.matud.iif.hu/07sze/09.html

Podcast

Az e-learning rendszerekről készített podcastemet itt találhatjátok meg.

Wiki szócikk

URL: https://hu.wikipedia.org/wiki/E-learning

Az e-learning Wiki szócikket szerkesztettem.

Az általam szerkesztett részek:

Bevezető:

Az e-learning rendszerek nagy előnye, hogy az oktatási rendszer részeire nem korlátozódnak, így nagyon sokszínűen használhatóak a közoktatásban, felsőoktatásban, szakképzések és bármely más oktatáshoz kapcsolódó területen (Falch, 2004). [2]

Az e-learning típusai[szerkesztés]

Az e-learning rendszereknek két fő típusa különíthető el, a szinkron és az aszinkron képzés. A szinkron képzés során egy időben van jelen a tanulási/tanítási folyamatban a tanár és a tanuló, ami lehetővé teszi, hogy a hallgató azonnal kérdést tegyen fel az oktatónak. Hátránya azonban az, hogy időben kötött. Az aszinkron képzés ezzel ellentétben azt az e-learning képzési formát jelenti, amikor a tanár és a tanuló időben és térben is teljesen elkülönül, tehát a hallgató önállóan és egyedül tanul (Lengyel, 2007).

Felhasznált irodalom:

Lengyel Zsuzsanna Mária (2007): E-learning: tanulás a világhálón keresztül. Debreceni Egyetem Informatika Kar, Debrecen. URL: https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/3121/szakdolgozat.pdf;jsessionid=0837993F51771C37ED64CFDE04FECEB7?sequence=1 (Utolsó letöltés: 2016.05.13.)

Falch, Morten (2004): Tanulmány az e-learning módszertani megoldásaival kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokról. Tele-információs Központ, Dániai Műszaki Egyetem. URL: http://www.telecottage.mimoza.hu/domain13/files/modules/module15/2263B597E947E3F6.pdf (Utolsó letöltés: 2016. 05. 13.)

Óraterv

A foglalkozás témája: E-learning rendszerek (Ilias)

A foglalkozás célja:

·         az e-learninggel kapcsolatos alapvető ismeretek felelevenítése

·         az e-learning oktatásbeli jelentőségének tudatosítása

·         az Ilias rendszer bemutatása

A diákok előzetes ismeretei: e-learninggel és a Moodle rendszerrel kapcsolatos ismeretek

Fejlesztendő IKT-s kompetenciák:

·         Digitális információfeldolgozás

·         E-learning rendszer(ek) ismerete és használata

Az óra menete	Szervezési módok, módszerek	Eszközök, programok	Tervezett idő
Ráhangolódás	videó nézés URL: https://www.youtube.com/watch?v=dlJshzOv2cw	Internet	5 perc
Előadás	előadás: e-learning, az Ilias rendszer	PPT	5 perc
Ilias gyakorlati feladat	Az általam összeállított teszt kitöltése Ilias rendszerben az előadáson elhangzottak alapján URL: http://iliaskozosseg.hu/ilias.php?ref_id=67&cmdClass=ilrepositorygui&cmdNode=o6&baseClass=ilrepositorygui Tesztek àGyakorlati feladat	Internet	10 perc

Felhasznált irodalom:

-          A Magyar Ilias Közösség hivatalos honlapja. URL: www.iliaskozosseg.hu (Utolsó letöltés: 2016. 05. 13.)

-          Falch, Morten (2004): Tanulmány az e-learning módszertani megoldásaival kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokról. Tele-információs Központ, Dániai Műszaki Egyetem. URL: http://www.telecottage.mimoza.hu/domain13/files/modules/module15/2263B597E947E3F6.pdf (Utolsó letöltés: 2016. 05. 13.)

-          Kovács Ilma (2011): Az elektronikus tanulásról a 21. század első éveiben. Magánkiadás, Budapest. URL: http://mek.oszk.hu/09100/09190/09190.pdf (Utolsó letöltés: 2016. 05. 13.)

Fogalomtérkép

E-learning rendszerek az oktatásban

A fogalomtérképet az e-learning rendszerek oktatásbeli használatáról készítettem. Egyrészt igyekeztem meghatározni többféleképpen az e-learning jelentését, illetve megemlíteni a lényegesebb kapcsolódó fogalmakat, például a blended learninget. Részben ehhez kapcsolódóan azt is megemlítettem, hogy miért jó és érdemes az e-learning rendszereket használni az oktatásban. Emellett a Moodle és Ilias rendszer fő jellemzőit is kiemeltem.

Virtuális játékok kutatása és térnyerése

  Napjainkban a videójátékipar az egyik leggyorsabban növekvő formája a médiának. Az internet és a személyi számítógépek elterjedésével a 21. századra a mindennapok részévé vált. A technika fejlődésével az online terek valós idejű elérése és használata több szempontból is fontos az emberek számára, egyrészt egy közös interaktív virtuális teret tudnak megosztani egymással akár hatalmas földrajzi távolságokat is áthidalva, továbbá a megosztás mellett jelenlétükkel, személyiségükkel és cselekedeteikkel képesek manipulálni is azt, miközben hatással vannak a teret használó többi személyre is.

  A felhasználók eltérnek a használt programok típusában és a használat idejében is, azonban egyre egyértelműbb, hogy az élet minden területén megjelnnek a különféle applikációk és programok. Elég ha csak a különféle közösségi médiára gondolunk, pl. facebook, twitter, vagy az üzenetküldő szolgáltatások gmail, freemail vagy a szabadidős programok, játékok és egyéb programok.

  A játékipar fejlődésével együtt gyors ütemben növekednek az online játékos közösségek is, amely folyamatot jelentősen befolyásolja a fiatalok informatikai eszközökkel történő korai kapcsolatba lépése. Az online játékok térnyerésével egyre inkább felszínre került a játékos (vagy úgynevezett gamer) kultúra. A különféle iparágak is reagáltak, ennek az új fogyasztói körnek a megjelenésére. Televíziós műsorokat készítenek a témában, továbbá a filmiparban is egyre több számítógépes játék adaptációt láthatunk, melyek vagy egy játékon alapszanak vagy egy videójáték karakter történetére épülnek. Ilyenek például a Doom, melyet 2005-ben adtak ki, vagy a Tomb Raider filmek, de a Price of Persia című mozifilm is ide tartozik. 

  Az online videózás is reagált ezekre a változásokra, lehetővé téve, hogy az érdeklődők élő online videón kövessék kedvenc játékosukat, kapcsolatba lépve nemcsak a játékossal, hanem a hasonló érdeklődésű személyekkel is. Ismertebb szolgáltatók a Youtube és a Twich. Továbbá egyre nagyobb népszerűségnek örvend az eSport is.  (https://www.youtube.com/watch?v=yCH117bdWf0)

  Több, főleg külföldi egyetem kínál ösztöndíjat esportolóknak, kurzusokat indítanak a témában. Erre jó példa, hogy a kaliforniai UC Irvine Egyetemen a Riot (játékkészítő és fejlesztő cég) támogatásával, megindítottak egy League of Legends eSport ösztöndíjprogramot.

  Már korábban is készítettek kutatásokat a klönféle játéktípusok kapcsán. Például egy kutatásban azt állapították meg, hogy az RTS (Real Time Strategy) és FPS (First Person Shooter) játékkal játszók, kevesebb órát töltenek el játékkal egyhuzamban, mint az MMORPG (Massively Multiplayer Oneline Role-playing Game) játékosok. Azt találták, hogy ennek egyik oka lehet, hogy a többszereplős játékok esetében a szociális interakciók motiválhatják a játékosokat a folytatásra szemben azon játéktípusokkal, amik egyszemélyesek, illetve kevés interakció található a játékmenetben. Griffith (2010) másik tanulmányában a számítógépes játékok és a szociális képességek kapcsolatát vizsgálta.

  

Szakirodalmi összefoglaló

E-learning rendszerek az oktatásban

Napjainkra az e-learning alapú oktatás egyre elterjedtebbé válik, szinte mindenki találkozott már tanulmányai, munkája vagy akár hobbija kapcsán valamilyen e-learning rendszerrel. Ennek a térhódításnak az ellenére a magyar szakirodalomban még most sem tisztázott az e-learning jelentése, számtalan meghatározás él egymás mellett.

 Némely meghatározás nagyon tágan értelmezi az e-learninget, beleértve az EU e-learning akciótervének meghatározását, mely szerint az e-learning az új multimédiás technológiák és az internet használata a tanulás fejlesztése érdekében, megkönnyítve a forrásokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint az együttműködést és a távoli információcserét is (Commission of the European Communities, 2001).

Más meghatározások némileg szűkebben határozzák meg az e-learning jelentését, például Kovács Ilma leírásában az e-learning „teljességében vagy csak részben hálózatra (lokális vagy internet) felvitt képzési rendszerek (beleértve: a tanítást, a tanulást, az információk keresését, a kommunikációt, az interaktivitást)” (Kovács, 2011. 64. o.)

Az e-learning rendszerek nagy előnye, hogy az oktatási rendszer részeire nem korlátozódnak, így nagyon sokszínűen használhatóak a közoktatásban, felsőoktatásban, szakképzések és bármely más oktatáshoz kapcsolódó területen (Falch, 2004).

Többféleképpen csoportosíthatjuk az e-learning képzéseket, az egyik csoportosítás szerint létezik szinkron és aszinkronképzés. A szinkron képzés során egy időben van jelen a tanulási/tanítási folyamatban a tanár és a tanuló, ami lehetővé teszi, hogy a hallgató kérdést tegyen fel az oktatónak. Hátránya azonban az, hogy időben kötött. Az aszinkron képzés ezzel ellentétben azt az e-learning képzési formát jelenti, amikor tanár és a tanuló időben és térben is teljesen elkülönül, tehát a hallgató önállóan és egyedül tanul (Lengyel, 2007).

Talán a legnépszerűbb e-learning keretrendszer a Moodle. Fontos tulajdonsága, hogy szabad szoftver, tehát bárki szabadon használhatja. A rendszerben lehetőség van kurzusok létrehozására, ezekhez feladatokat is rendelhetünk, illetve kapcsolatot is tarthatunk a diákokkal az adott kurzus fórumán keresztül (Vezér, 2012).

Egy másik, egyre népszerűbbé váló e-learning rendszer az Ilias. Az Ilias internetes felületen működik, és a Moodle-höz hasonlóan nyílt forrású, így bárki szabadon használhatja. Szolgáltatásai közé tartozik a testre szabható felhasználói munkaasztal létrehozása, virtuális iskola létrehozása, kurzus menedzsment. Természetesen különböző taneszközök létrehozására és beépítésére is lehetőséget nyújt a rendszer, ezek nagyon sokszínűek lehetnek, az Iliasban használható fogalomtár, digitális könyv, SCORM kompatibilis tananyag, AICC kompatibilis tananyag, HTML tananyag, bármilyen más típusú (letölthető) fájl, tesztek, kérdőívek és kérdésgyűjtemények. Emellett itt is megvan a lehetőség a kapcsolattartásra (fórumon, privát üzeneten vagy online chaten keresztül). (www.iliaskozosseg.hu)

Felhasznált irodalom:

A Magyar Ilias Közösség hivatalos honlapja. URL: www.iliaskozosseg.hu (Utolsó letöltés: 2016. 05. 13.)

The eLearning Action Plan – Designing tomorrow’s education. COM (2001)172 final. Communication from the Commission to the Council and the European Parliament, Brüsszel, 2001.03.28 URL: http://www.aic.lv/bolona/Bologna/contrib/EU/e-learn_ACPL.pdf

Falch, Morten (2004): Tanulmány az e-learning módszertani megoldásaival kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokról. Tele-információs Központ, Dániai Műszaki Egyetem. URL: http://www.telecottage.mimoza.hu/domain13/files/modules/module15/2263B597E947E3F6.pdf (Utolsó letöltés: 2016. 05. 13.)

Kovács Ilma (2011): Az elektronikus tanulásról a 21. század első éveiben. Magánkiadás, Budapest. URL: http://mek.oszk.hu/09100/09190/09190.pdf (Utolsó letöltés: 2016. 05. 13.)

Lengyel Zsuzsanna Mária (2007): E-learning: tanulás a világhálón keresztül. Debreceni Egyetem Informatika Kar, Debrecen. URL: https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/3121/szakdolgozat.pdf;jsessionid=0837993F51771C37ED64CFDE04FECEB7?sequence=1 (Utolsó letöltés: 2016.05.13.)

Vezér András (2012): Modern IKT és web2 eszközök az oktatásban. Pécs, PTE Babits Gyakorló Gimnáziuma URL: http://pedtamop412b.pte.hu/files/tiny_mce/File/ikt_web2_vezer.pdf (Utolsó letöltés: 2016. 05. 14.)

Lengyel Vivien: Infografika

Online játékok az oktatásban: Óra terv (Kovács Noémi, Lengyel Vivien)

A foglalkozás célja, tartalma

  A hallgatók megismerkedjenek egy új tanulási környezettel, továbbá egy nyitott szemlélet mód kialakítása a videó-játékokkal szemben. Ebben segíteni fog számukra egy rövid elméleti áttekintés, amely magába foglalja tudományos értelemben a videó-játékokat, mint szocializációs és tanulási környezetet, főként a szociális és állampolgári valamint az idegen nyelvi kompetencia kapcsán.

  Emellett rövid betekintést kapnak a gamification fogalmába és felhasználási lehetőségeibe. A bemutatás tárgyát a World of Warcraft nevű online többszereplős játék fogja képezni, ezen program bemutatásával próbáljuk az elméletet gyakorlatba ültetni. Az interaktivitás az óra bemutató jellegét tekintve főként a szabad kérdezés lehetőségének biztosításával fog megvalósulni, illetve a program bemutatása is ide kapcsolódik.

Fejlesztendő IKT-s kompetenciák

• Kommunikáció és együttműködés - A foglalkozás teret ad azon kompetenciák fejlesztésére, amelyek erősen kapcsolódnak az online kommunikációhoz és együttműködéshez. A hallgatók betekintést nyernek az online videójátékok világába, ennek kapcsán megismerkednek a gamification fogalmának jelentésével, annak oktatási felhasználhatóságával, jelentőségével szakmai fejlődésük tekintetében

• Kritikai gondolkodás - A foglalkozás erősen ösztönzi a hallgatókat az videójátékok elfogadó megítélésében, annak kritikai átgondolásában. A videójátékok előnyeinek és hátrányainak bemutatása felhívja a figyelmet arra, hogy a hallgatóknak minél objektívebben, az oktatási lehetőségeket végig gondolva képesnek kell lennie azokat aktívan alkalmaznia a későbbiekben.

Alkalmazott módszerek, eszközök, és szervezési módok

• Frontális előadás az online videójátékokról általában és a gamification-ről (ppt)
• Egy játék (World of Warcraft) valamint a konkrét vizsgált környezet videón való bemutatása

Felhasznált szakirodalmak, források

Barbarics Márta (2015): Iskolai értékelés gamification alapokon. Oktatás-informatika. 7. 1. 43-61. o. URL: http://www.eltereader.hu/media/2015/07/Okt_inf_DNK_0714_READER.pdf

Czibor Zsófia, Ferkov Dóra (2012): Gamification a piackutatás szemszögéből. A játékos kérdőívek hatékonyságának vizsgálata az y generáció körében. TDK dolgozat. URL: http://docplayer.hu/1186787-Tdk- dolgozat-czibor- zsofia-ferkov- dora.html

Dél-Dunántúli Gazdaság, (2014): A gamification már nem játék! Vagy mégis? 16. 3. 10. old. URL: issuu.com/pbkik

Éberfi Zsuzsanna, Engelhadt Fanni, Kutor Norbert: A "Gamification" alkalmazásának lehetőségei. (TÁMOP-3.1.1- 11/1-2012- 0001 számú a „XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció)” II. szakasz című kiemelt projekt 3. alprojekt, 6351 számú és „A gyakorlati életre nevelés nevelési-oktatási programjának fejlesztése” című téma/témaegység keretében. URL: http://www.elitmed.hu/ilam/gondolat/a_gamification_alkalmazasanak_lehetosegei_12197/

További források

https://jatekositas.wordpress.com/2015/07/02/mi-a- gamificationjatekositas/comment-page-1/

http://www.hrspirit.hu/kompenzacio/43-mire- jo-a- gamification-1.html

http://virtual-call- center.hu/2014/09/19/a-gamification- magyar-uttoroje- vendler-balazs

http://digitalisidentitas.blog.hu/2012/06/04/fromann_richard_gamification_jelentosege_es_mukodesi_mechanizmusa

Lengyel Vivien (2016): A szociális és idegen nyelvi kompetenciák Vizsgálata A World of Warcaft többszereplős online játékban. BA Szakdolgozat.

Szakirodalmi összefoglaló

A gondolattérkép és a fogalomtérkép
- jellemzésük és összehasonlításuk -

 

Mi az a gondolattérkép?

A gondolattérkép bizonyos kulcsszavak (esetleg az általuk hordozó gondolatok) megjelenítési, kivitelezési formája. A lényege, hogy a gondolattérkép egyes elemeit összeköti valami. Ez lehet szabad asszociáció vagy bármilyen más logikai kapcsolat is (Molnár és Kárpáti, 2009). A megalkotója, aki a módszert és az ehhez tartozó információs és kommunikációs technológiai megoldásokat kidolgozta, Tony Buzan. A gondolattérkép minden esetben egy fő/központi fogalom köré épül fel, erre vonatkoztatva építjük fel a hozzá kapcsolódó fogalmakat, s a központi elemből levezethető fogalmak rendszerének képi formában való megjelenítése. A térkép felépítése ebből kifolyólag mindig központosított és hierarchikus. A fogalmakat vonalak kötik össze, amely ennek köszönhetően kapcsolati hálózatot alkot. A gondolattérképnek számos felhasználási lehetősége van; a hétköznapi életben felmerülő problémák szemléltetésére, de megfelelő akár egy munkafolyamat megtervezésére is, ismeretek csoportosítására, kiemelésére, valamint összefüggések megjelenítésére. A gondolattérkép segít abban, hogy gondolatainkat egy rendszerben átláthassuk, valamint ezt egyértelműen és letisztultan megosszunk másokkal. A gondolattérkép rendkívül jó tanulássegítő eszköz. Kiegészíthető, átrajzolható-szerkeszthető, egyénileg, kedv szerint variálható.

1. ábra: gondolattérkép

Van-e különbség gondolattérkép és fogalomtérkép között? Van!

A gondolattérkép készítése során egy központi fogalomból indulunk ki, és erre építjük fel a hozzá kapcsolódó fogalmak, tulajdonságok rendszerét. A fogalomtérképnél viszont több fogalmat is kifejtünk, bővítünk és kötünk össze egy nagy gondolatmenet keretén belül, általában hálózatos formában (Molnár és Kárpáti, 2009). Mindkettő kiválóan használható tanulást segítő eszközként, hiszen megtanítja, hogy egy adott szövegből csak a legfontosabb, leglényegesebb adatokat emeljük ki, így a szelektáló képességet fejlesztik. Mind a gondolattérkép, mind a fogalomtérkép egyik legklasszikusabb formája a papírra elkészített változatuk. Ennek az az előnye, hogy bármikor használható, illetve kézzelfogható eredményt kapunk. A papíralapú gondolattérképeknek azonban vannak előnyei mellett hátrányai is: utólagos bővítések nem lehetségesek, hiszen ettől átláthatatlanok, kaotikusak lesznek. A térkép készítés másik lehetséges módja az online felületen való létrehozás. Ekkor egy honlapon készítjük el digitálisan úton a térképeket. Számos előnnyel bír az online munkafelület. Ami talán a legfontosabb, hogy a munkafelület szinte korlátlanul bővíthető. Az automatikus szerkesztésnek köszönhetően bármekkora térképet is készítünk, az mindig laza szerkezetű tud maradni, jól áttekinthető marad. Tudunk linkeket és képeket beszúrni az egyes szavak mögé. Az elkészült térképek menthetőek és akár ki is nyomtathatóak (Kiss, 2014).

A fogalomtérképről

Elrendezését tekintve a legáltalánosabb fogalom áll a térkép csúcsán és ez alá vannak rendelve az adott területen belüli specifikus fogalmak. Tartalmaznak csomópontokat, melyek a fogalmakra és gondolatokra vonatkoznak, ezeket vonalak, nyilak kötik össze, melyek a csomópontok közötti kapcsolatokra utalnak. A fogalmi térképek elkészült képét tekintve lehet kerék, lánc, kör, fa és háló alakúak is (Habók, 2008). A fogalomtérkép szintén az ismeretek grafikusan történő rendezésére szolgál. Hasznos lehet kisgyermekek részére, hogy megértsenek egy adott tananyagot, illetve segítő, mankó lehet nagyobb diákok számára is az egyes kurzusok anyagának elsajátításában is (Cañas and Novak, 2009). „A fogalmi térképek számítógépes megjelenítését az is segíti, hogy egyre több olyan program van, mely megkönnyíti a szerkesztést és az oktatásban is könnyen használhatóak.” (Habók, 2012.92.o.) Számos program rendelkezésünkre áll, legtöbb regisztráció nélküli tervezést biztosít, de néhánynál szükség regisztrálni. Alkalmazható tanórák keretén belül is; fogalomtérkép készítésével feldolgozni az új anyagrészt. A fogalomtérkép remekül használható többek között kollaboratív tudásmodellezésre, jegyzetelésre, valamint komplex ismeretek átadására.

2. ábra: fogalomtérkép

Képek forrásai:

http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5383&issue_id=520

http://bit.ly/1OEvEj5

Források: 

·         Alberto J. Cañas and Joseph D. Novak (2009): What is a Concept Map? http://cmap.ihmc.us/docs/conceptmap.php Utolsó letöltés: 2016.05.18.

·         Habók Anita (2008): Fogalmi térképek. Magyar Pszichológiai Szemle. 3. sz. 519-546.

·         Habók Anita (2012): Kollaboratív tanulás és fogalmi térképezés. Iskolakultúra. 9. sz. 91-93

·         Kiss László Roland (2014): Online gondolattérképek a diszlexiás tanulók szolgálatában. Gyógypedagógiai Szemle, 2014/2 http://www.prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=49&jaid=690 Utolsó letöltés: 2016. május 18.

·         Molnár Pál, Kárpáti Andrea (2009): Az együttműködő tanulás támogatása az oktatási informatika eszközeivel: MapIt vitatérkép. In: Új Pedagógiai Szemle. 2. sz. http://edutech.elte.hu/karpati/content/download/publikacio/200901_Molnar-Karpati_%20MapIt_uj%20PedSZemle%202009_4.pdf Utolsó letöltés: 2016. 05. 18.

Szakirodalmi összefoglaló: A fogalomtérkép

A fogalomtérkép az ismeretek rendszerezésére szolgál. A hálózatosság segítségével az egyes fogalmakat és kapcsolataikat, kapcsolatuk jellemzőit jeleníthetjük meg. Az oktatásban, a tananyag feldolgozásában nagy segítségére lehet éppen ezért a képi ábrázolás miatt a diákoknak, főként a diszlexiás tanulóknak és a vizuális típusoknak. Használható összefoglaláskor a fogalmak, tartalmak szervezésére, valamint előzetes tudásfelmérésre is használhatjuk a konstruktivizmus elméletéből kiindulva. A fogalomtérképet, mint módszert sokféleképpen használhatjuk. Használhatjuk jegyzetelésre, ahol a fogalmakat és kapcsolataikat jelenítjük meg. Létrehozhatunk vele új tudást, vagy már meglévő intézményi tudást őrizhetünk meg. Alkalmas egy csapat vagy szervezet megosztott közös víziójának és tudásának létrehozására, vagy kollaboratív tudásmodellezésre, komplex ismeretek átadására. A fogalomtérkép továbbá alkalmas az értelemgazdag tanulás (meaningful learning) elősegítésére, előhívására, ahol a rengeteg információ rendszerré változik. A fogalomtérkép készítése nem csak az aktuális tananyag megtanulásában segít, de a tanuló számos kompetenciáját, készségét is fejleszti. A tanulók tudása stabilabbá, szervezettebbé válik használatának köszönhetően, illetve az értelmező, szövegalkotó, szövegértő, rendszerező kompetenciákat is fejleszti, teret ad a szabad ötletáramlásnak, illetve a kreativitásnak is. Több fogalomtérkép-készítő szoftvert találhatunk az interneten, amely tanórai, vagy akár otthoni felhasználása az IKT kompetenciákat is fejleszti. Használatuk remek lehetőség az oktatás modernizálására, online térben való elhelyezésére. Az online fogalomtérképek előnye, hogy bárki számára, bármikor elérhetőek, illetve összegyűjthetőek, bármikor kiegészíthetőek. Pozitívum lehet még, hogy kooperatív feladatként is alkalmazható, bár veszélye, hogy a csoportmunkában nehéz egy közös logikát, sémát kialakítani, amely által egységes térkép készülhet.

1. ábra: A fogalomtérkép jellemzői, fontos elemek

A fogalomtérképet (concept map) és a gondolattérképet (mind map) sokan összekeverik, vagy egymással azonosítják, pedig a két fogalom nem egyenlő. A gondolattérképet egy tudományos vagy a mindennapi életben felmerülő probléma kifejtésére, egy munkafolyamat megtervezésére, egy feltárandó terület elemei közötti összefüggések bemutatására és elemzésére használják leginkább. Készítése során egy központi fogalomból vagy témából gyökereztetjük ki a szigorúan fa struktúrájú koncepciót, majd a kapcsolódó fogalmakat és jellemzőket ebből ágaztatjuk ki. A két térkép tehát alapvetően topológiájában különbözik: míg az egyik szigorú (fa) felépítésű, a másik akár bonyolult hálózatokat is alkothat. Illetve, hogy a gondolattérkép  egy fogalomból indul ki és ágaztatja a fogalmakat és tulajdonságokat, míg a fogalomtérkép több fogalmat fejt ki, kapcsolati jellemzőket és ok-okozati összefüggéseket ábrázolva.

2. ábra: A gondolattérkép készítésének fontos elemei

A térképeket tehát használhatjuk papír alapon, illetve online is. Első nekifutásra nehéznek és időpazarlásnak tűnhet, de idővel és gyakorlással remek szervezési logikát és rendszerben való gondolkodást érhetünk el vele. Az oktatásban nem csak a diákoknak, de a pedagógusoknak is segítségére lehet a felkészülésben. Valamint segíthet az egyes tanórák összekötésében, egymáshoz való kapcsolódásban.

Források:

·         Dancsó Tünde (2007): A Sulinet Digitális Tudásbázis tananyagainak felhasználása az oktatásban. In: Új Pedagógiai Szemle. 57. évf. 9. sz. URL: http://epa.oszk.hu/00000/00035/00116/2007-09-in-Dancso-Sulinet.html. Utolsó letöltés: 2016. 05. 18.

·         Molnár Pál, Kárpáti Andrea (2009):: Az együttműködő tanulás támogatása az oktatási informatika eszközeivel: MapIt vitatérkép. In: Új Pedagógiai Szemle. 2. sz. URL: http://edutech.elte.hu/karpati/content/download/publikacio/200901_Molnar-Karpati_%20MapIt_uj%20PedSZemle%202009_4.pdf. Utolsó letöltés: 2016. 05. 18.

·         Nádori Gergely (2014): Gondolattérkép, a csodaeszköz. In: Tanárblog. URL: http://tanarblog.hu/cikk/gondolatterkep-a-csodaeszkoz. Utolsó letöltés: 2016. 04. 29.

·         Novak, Joseph D. (2010): Learning, Creating, and Using Knowledge: Concept maps as facilitative tools in schools and corporations. In: Invited Papers. 6. 21 - 30 p. URL: http://rodallrich.com/advphysiology/ausubel.pdf. Utolsó letöltés: 2016. 05. 18.

·         Szivák Judit (2003): A hallgatók neveléssel kapcsolatos nézetei. In: Iskolakultúra. 5. sz. URL: http://epa.oszk.hu/00000/00011/00071/pdf/iskolakultura_EPA00011_2003_05_088-095.pdf. Utolsó letöltés: 2016. 05. 18.

Képek forása:

1. ábra:

http://ujnautilus.info/blogok/vizalattivaros/2010/02/12/fogalomterkepek/

2. ábra:

https://www.organicdesign.co.nz/Mind_map