Digitális források az oktatásban – szakirodalmi összefoglaló

Tanárok körében végzett kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a tanárok az infokommunikációs eszközök hatásáról az oktatásban ugyanannyi pozitív, mint negatív jellemzőt tudnak felsorolni. Pozitívumként a motivációt, önálló tanulási folyamatot, szakmai innovációt említették elsősorban, míg negatívumként azt mondták, hogy gátolja a gyerekek írási és olvasás i készségét, a személyes interakciókat, logikus gondolkodást. Nagy többségük úgy gondolta, hogy gátló hatással van a szociális kompetenciákra is.
A megkérdezettek 80%-a mégis úgy gondolja, hogy az iskolának is van szerepe a digitalizációra, mégpedig úgy, hogy a korszerű technológiát be kell építeni a tanórákba.
Ezeket a többség biztonsággal használja, a tanórán használt eszközök pedig: interaktív tábla, projektor, laptop, feleltető rendszer, internet, televízió, cd-lejátszó, írásvetítő. Azonban az is elmondható, hogy az IKT-s eszközöket csak bizonyos folyamatoknál használja a nagy többség, viszont jelentős az a válaszadó is, aki rendszeresen használ ilyen eszközöket a tanórai munka során.
A kutatás kitért még az iskolák technikai felszereltségével és ezek használatára irányuló képzések elérhetőségére. Ezekre hasonló eredmény született, általában elmondható, hogy a felszereltség megfelelő, képzések is elérhetőek, ám korszerűbb eszközökkel és nagyobb/elérhetőbb képzési lehetőségekkel lehetne javítani még az oktatás minőségén.

Szunyogné Bogdán Hajnalka (2015) A digitális pedagógia helyzete és sajátosságai az alapfokú oktatásban In: Iskolakultúra 2015/02. Url.: http://epa.oszk.hu/00000/00011/00192/pdf/EPA00011_iskolakultura_2015_02_058-075.pdf

Megan Poore könyve nagyszerű kézikönyve lehet azoknak a pedagógusoknak, akik eszköztárukat IKT-s eszközökkel akarják színesíteni, főleg akkor, ha nem mozognak otthonosan a témában, ugyanis az írónő egész az alapoktól kezdve részletesen leírja a generációk közti különbségeket, sok hasznos információval látja el az olvasót, a második részben pedig bemutatja a különböző lehetőségeket. A „nagy négyes”-ként említi a blogokat, wikiket, a közösségi hálózatokat és a podcast zene és audioanyagokat. Találhatunk még leírást az azonnali üzenetküldő lehetőségekről (skype, stb.), gondolattérkép készítő oldalakról, és külön fejezetet kapott a játékos tanulás, mobil alkalmazások segítségével. Foglalkozik még olyan fontos témákkal is, mint az online zaklatás.

Megan Poore (2013) Hogyan használjuk a közösségi médiát az oktatásban?  Wolters Kluwer Kiadó Budapest, 2015. Url: http://buvosvolgy.hu/dokumentum/98/poore_hogyan_hasznaljuk_a_kozossegi_mediat.pdf

A digitális korban átértékelődik az oktatás világa, a pedagógusoknak is be kell kapcsolódniuk, hiszen ezek az újfajta tanulási terek hatékonysága megnőtt. Ez magában hordozza a pedagógus szerep ellentmondásosságát is. Az oktatáselméletnek új elemei jelennek meg: a mikrolearning, funkcionális networking, közvetlen hozzáférésű adatbázisok, time sharing optimalizáció. A wikik és blogok megjelenése az oktatásban lehetővé teszi a kommunikációmenedzsment kialakítását a tanulásban, változó műveltséget, kompetenciákat és ismereteket, kollaboratív és kooperatív tanulást, tanulóközösségek formálását, e-learning mint távoktatás alkalmazását virtuális oktatási környezetben, blogok használatát az oktatásban, valamint virtuális oktatási intézményekhez, képzési programokhoz, egyetemekhez való kapcsolódást.

TANULÁS ÉS TUDÁS A DIGITÁLIS KORBAN Benedek András (2007) Magyar Tudomány 2007/09 1159. o. Url: http://www.matud.iif.hu/07sze/09.html