Generációs elméletek - Szakirodalmi összefoglaló

A digitális technológiák és az infokommunikációs eszközök megjelenése és elterjedése hatalmas változásokat indítottak be a 21. század társadalmi és gazdasági működésében. Fejlesztésük során formálták a társadalmat, az értékek, normák és igények is változtak. Felerősödött az információ és a kommunikáció szerepe és ezzel együtt a közösség szerepe, azonban a kommunikációt a partnerek között olyan tényezők hátráltathatják, mint a generációs különbségek.  A kommunikációs partnereknél előfordulhat, hogy különböző normák és értékek szerint élnek, ezek a különbségek viszont megnehezítik az információcserét, a partnereket könnyen félreérthetik egymást és másképp reagálhatnak, mint ahogyan arra számítanak. Emiatt nagyon fontos figyelembe venni azt, hogy minden generáció különböző attitűddel, magatartással, elvárásokkal, szokásokkal, ideálokkal és motivációkkal rendelkezik.

A veterán generáció (1925-1945) a háborút, a rendszerek változásokat és világválság átélt emberekből áll, akik múltjukból adódóan inkább az állandóságot és kiegyensúlyozottságot kedvelik, éppen ezért általában egy munkaadónál egy szakterületen dolgoztak egy életen át. Rendkívül szabálykövetők és tekintélytisztelők. Az életükben nem volt jellemző a különböző infokommunikációs eszközök használata, ezért leginkább személyesen kommunikálnak és leveznek.

A baby boom generáció (1946-1964) már a háborúk után születtek, akik új értékeket képviseltek. Fontos volt számukra a béke és a szabadság, a nyitottság, a tolerancia. A munka számukra a biztonságot jelenti, ahol lassan, de tisztelettudóan és kitartóan karriert építenek. Éppen ezért fontosak számukra a státuszszimbólumok, amelyek a hierarchiában betöltött szerepekhez köthetők. A munkájuk során a személyes kommunikáción és levelezésen kívül már telefonon is kommunikáltak illetve a későbbiekben már becsatlakoztak az internet felhasználói közé is.
Az X generációnál (1965-1979) következett a technikai robbanást (mobiltelefonok, internet) ami munkavégzésüket és életvitelüket meghatározta. A technikai robbanás a folyamatos tanulásra és megújulásra késztette őket, annak érdekében, hogy lépést tudjanak tartania felgyorsult életritmussal. Ezáltal ők sokkal magasabban iskolázottak, önállóbbak és találékonyabbak, a munkahelyen értékelik a szabadságot és a felelősséget.  Ez a generáció teszi ki jelenleg a munkaerőpiac kínálatának nagy részét.
Az Y generáció (1980-1994) már az információs kor gyermekei. Az internethasználat természetes a számukra, az online világ és a virtuális közösségek aktív felhasználói lettek. Netes személyiséggel és új kommunikációs stílussal rendelkeznek Nyitottak az újdonságokra, befogadóak, gyorsan sajátítják el a technológiai újdonságokat. Szüleik munkavilágban való robotolását látva ők nem akarnak kiszolgáltatottá válni, ezért könnyen váltanak munkahelyet, fontos nekik a karrierépítés, az önállóság, személyiségük kibontakoztatása, a szabad véleménynyilvánítása, a családias légkör, és a csapatmunka és a folyamatos tanulás. Viszont a felgyorsult világ hatására náluk jelenik meg a Pán Péter szindróma, mely azt jelenti, hogy egy részük aktív munkavállalóként késleltetetten jelenik meg a munkapiacon. Sokan még a szülői otthonban élnek, amíg a további tanulással, egy újabb diploma megszerzésével foglalkoznak. Azonban ha elhelyezkednek, komoly kihívást jelentenek a munkaerőpiacon a többi generáció számára, mert minőségileg új szintet képviselnek a többi generációhoz képest.

Úgy is hívják őket, mint a fordított szocializációs generáció, mert amíg az előző generációk a szüleiktől tanultak meg mindent, addig most a legfontosabb tudást, amely a digitális újkorban szükséges saját maguk által és kortársaitól szerzik meg. Sőt, ő tanítja az előző generációkat a digitális világ eszközeinek használatára. 
A Z generáció (1995-) már minden digitális eszközt természetesnek vesznek, szerves része az életüknek. Természetes a számukra az, hogy virtuális közösségben élnek és a világhálón töltik a szabadidejük egy részét, ezért hozzászoktak ahhoz, hogy állandó kapcsolatban vannak egymással, hogy állandó, korlátlan és azonnali hozzáférésük van a világhálóhoz. Hálózaton keresztül funkcionálnak a legjobban, a szocializáció ebben a korosztályban virtuális térben történik, a való életben azonban ezt stresszhelyzetként élik meg. A Z generáció ösztönösen olyan képességekre, készségekre tesz szert, mint a multitasking, az együttműködő tanulás vagy az önszabályzó tanulás.

A munkaerőpiacon a baby booom, az x és az y generációk dolgoznak együtt, akik között a legfőbb különbség abból adódhat, például hogy milyen szerepet tulajdonítanak a munkának és a tanulásnak (pénzkeresési lehetőség, önmegvalósítási lehetőség), milyen szociális kompetenciákkal rendelkeznek (nyitottak, együttműködőek e, csapatmunkában vagy egyedül szeretnek dolgozni) és hogy milyen infokommunikációs kompetenciákkal rendelkeznek, vagy, hogy mi alapján értékelik önmagukat és kollégáikat.

Felhasznált szakirodalom:

•  Anick Tolbize (2006): Generational differences in the workplace. Research and Training Center on Community Living, University of Minnesota
• Frank Widman: Communicating across generations. University of California, Santa Cruz. Url:http://advising.ucsc.edu/advisers/forum/docs/2014/WB-Comm%20Across%20Generations%20Diversity%20Inclusion.pdf
• Herczegh Judit (2013): Internethasználat és elektronikus kommunikáció a Debreceni Egyetem tanár szakos hallgatói körében. Debreceni Egyetem, Bölcsészettudományi Kar. Debrecen.
• Jankovics Ferenc (2015): Generációk közötti kommunikációs különbségek. Hadtudományi Szemle. 8. 1. 450-465
•  Sulyok Anna (2003): A Y generáció elérésének titka. BGF KKFG Elektronikus Könyvtár Url: http://elib.kkf.hu/edip/D_10719.pdf