Online tesztek, kérdőívek és funkcióik – szakirodami összefogaló

Azért választottam ezt a két mémet bevezetőül, mert ugyan komolytalanul, de frappánsan előrevetítik az irományom témáját. Egyrészt mindenkinek ismerős lehet az első kép által ábrázolt helyzet, különösen a tanév egy bizonyos szakaszában. De vajon mire alkalmazhatók még az ismertebb funkciókon kívül a tesztek, kérdőívek? Másrészt, manapság már nemhogy a személyesen kitöltetett és kézzel írott, de összességében a papír alapú kérdőívekkel is egyre kisebb számban találkozhatunk, ahogy az online, számítógépes verziók teret nyernek. Mint a legtöbb dolognak, ennek is vannak előnyei és hátrányai is, ezekre is kitérek a későbbiekben. Összefoglalómat egyfajta deduktív módszerrel építettem fel, a legáltalánosabb jellemzőktől a konkrétumokig említem a legfontosabbakat a témában.

Először is szót ejtenék a kikérdezésről, mint a kutatási módszerek egyik nagyobb csoportjáról. Ide tartozik ugyanis minden, ami során kérdéseket teszünk fel, s az azokra kapott válaszok által gyűjtünk információkat (amelyek alapján végül megfogalmazhatjuk következtetéseinket). (Nádasi, 2011) Ez lehetőséget nyújt például ismeretek, attitűdök, vélemények, nézetek, motívumok, szokások, tapasztalatok vizsgálatára, szinte bármilyen ágazatban a szociológiától a gazdaságon át a pedagógiáig. Az eredmények elemzésekor pedig feltárulhatnak tendenciák, korrelációk, vagy összefüggések. (Nádasi, 2011) Látható tehát, hogy a tesztek, kérdőívek is ennek a nem túl szűk kategóriának elemei.

Általában véve elmondható, hogy a minőségüket négy mutató határozza meg: az objektivitás, vagyis a tárgyilagosság mértéke; a validitás, vagyis az érvényesség; a reliabilitás, vagyis a megbízhatóság; és a reprezentativitás. (Szokolszky, 2004)

Céljuk nagyon sokféle lehet, a teljesség igénye nélkül: teljesítménymérés, elégedettségvizsgálat, eredményességmérés, tudásszint, képesség vagy intelligencia mérése, igényfelmérés, véleménykutatás, minőségbiztosítás, affektív területek vizsgálata, személyiségtesztek, egyéb pszichológiai tesztek, stb. (Tóthné, 2013) Az alapvető funkció is meghatározza, hogy a kutatás mely fázisában alkalmazzuk: helyzetfeltárás, diagnosztika felállítása érdekében, (pl. igények) vagy adott állapotot mérnénk fel és fejlesztenénk (pl. személyiségteszt), esetleg összegzésül, visszajelzésül használnánk az eredményeket (pl. elégedettségvizsgálat). Ezeknek megfelelően kell alkalmazni a bizonyos kérdéstípusokat is. Kérdőívek esetén nagyrészt zártakról beszélhetünk (feleletválasztás, skála, rangsorolás, stb.), nyílt végűeket csak ritkán használunk bennük, akkor is leginkább rövid, tömör, vagy egyszerű választ igénylőket az esszé helyett. A fő és a különböző kiegészítő kérdések is rendelkeznek jellegzetes és megfelelő szereppel, hellyel. (Nádasi, 2011)

Azokról a tényezőkről sem szabad megfeledkeznünk, amelyek tovább befolyásolják a cél elérésének sikerességét, a hatékonyságot, másrészt újabb csoportosításokra adnak lehetőséget. Nem elhanyagolható, hogy hogyan jut el az űrlap a célközönséghez (médium által, interneten, stb.); egyéni vagy csoportos a kitöltés; mekkora jelentőséggel bír a kitöltő számára; továbbá milyen gyakran és milyen részletességgel mér. Különbségek vannak még a jó/ rossz válaszok megléte, az anonimitás lehetősége mentén és az időigényesség faktorában is. (R. Tóth és mtsai, 2011)

Pedagógiai szemléletben elmondható, hogy alkalmazása változatos oktató-nevelő céllal is, be lehet vonni mind az egyéni vagy frontális, mind a páros vagy csoportos munkaformákba is. Itt térnék rá a kizárólag az online jellegű tesztek sajátosságaira is, hiszen az értékelés folyamatát is egyre inkább számítógépes alapokra helyezik (az internet használatát is ide értve), ennek oka pedig a papír alapú ívek nyújtotta lehetőségek kimerülése, szűkebb köre. (Sváb, 2013)

De az online forma mellett szólnak olyan érvek is, mint a költséghatékonyság - feltéve, hogy ingyenes alkalmazással készítjük, ami ma már egyáltalán nem okoz problémát, hiszen rengeteg alkalmazás létezik már, s számtalan típusú teszt alakítható ki velük relatíve egyszerűen (pl. Google Forms, Socrative, Ripet, Quizlet, Kahoot, stb.). A könnyebb elérhetőség is pozitívum - bárhol hozzáférhet bárki, csak internet és egy megfelelő elektronikai eszköz szükséges hozzá. Egyszerre sokan is tölthetik, de a nagy mintaszám esetén egyszerűbb a kiértékelése is a számítógépnek köszönhetően. (McIntyre és mtsai, 2004) Gyorsabb a továbbítása, terjesztése, illetve az eredményt is azonnal jelezheti a kitöltő számára - ami bizonyítottan motivációnövelő a diákok körében. (Tóthné, 2013)

Viszont hátránya, hogy sok esetben nem reprezentatív – elég, ha a szociokulturális háttér és a számítógép-birtoklás összefüggéseire gondolunk. Kevésbé lehet kiszűrni az ún. „nemválaszokat”, amit okozhat például a komolytalanság, félreértés, vagy az őszinteség hiánya is. Nehezebbé válik a kifejtős válaszok értékelése és a kitöltés feltételeinek, körülményeinek kezelése (pl. életkori sajátosságok, személyiségjogok). (McIntyre és mtsai, 2004) Figyelembe kell venni olyan technikai tényezőket is, mint az internetkapcsolat hiánya vagy az áramkimaradás. (Tóthné, 2013)

A fentiekben igyekeztem körképet nyújtani a tesztek és kérdőívek világáról. A terjedelmi korlát nyilván nem ad lehetőséget a részletességre, a teljességre, én ezeket gondolom a legmeghatározóbb, alapvető információknak.

Forrás:

McIntyre, K., Tomazic, T., Katz, B., Matsuo, Hi. (2004): The Online Survey: Its Contributions and Potential Problems. Saint Louis University, St. Louis. URL: http://www.amstat.org/sections/srms/Proceedings/y2004/files/Jsm2004-000440.pdf Utolsó megtekintés: 2016. 05. 11.

Nádasi Mária (2011): A kikérdezés. In.: Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., Budapest. URL: http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_531_pedagogia/ch07.html Utolsó megtekintés: 2016.05.11.

R. Tóth Krisztina – Molnár Gyöngyvér – Thibaud Latour – Csapó Benő (2011): Az online tesztelés lehetőségei és a TAO platform alkalmazása. In: Új pedagógiai szemle 61. 1-5. sz. 8-22. URL: http://epa.oszk.hu/00000/00035/00145/pdf/EPA00035_upsz_2011_01-05_008-022.pdf Utolsó megtekintés: 2016.05.11.

Sváb Ágnes (2013): Online alkalmazások az anyanyelvi órán. In: Anyanyelv-pedagógia. 9. 4. sz. URL: http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=484  Utolsó megtekintés: 2016.04.28.

Szokolszky Ágnes (2004): Kérdőívek, tesztek. In: Kutatómunka a pszichológiában: gyakorlatok. 8. fejezet. Osiris Kiadó, Budapest. URL: http://mek.oszk.hu/04800/04897/04897.pdf 65-76. Utolsó megtekintés: 2016. 05. 11.

Tóthné Parázsó Lenke (2013): On-line értékelési módszerek I. Eszterházy Károly Főiskola, Eger. URL: http://mek.oszk.hu/14600/14686/pdf/14686.pdf Utolsó megtekintés: 2016.05.11.

A képek forrásai:

1. kép: www.quickmeme.com
2. kép: www.lovestats.wordpress.com