Szakirodalmi összefoglaló

A mai oktatási rendszerben a diákok számára a régi módszerek helyett az új, korszerű IKT alapú elemek és a kooperatív, közös munkák jelentik a tanulás hatékonyságának alapjait. Ezt támasztja alá számos külföldi és hazai kutatási eredmény, valamint az egyetemen szerzett tapasztalataim is. 

A pedagógusoknak folyamatosan alkalmazkodniuk kell az új digitális technológiákhoz, megváltozott tanulószerepekhez és szokásokhoz, úgy, hogy közben megértsék működésük lényegét is. A oktatásban résztvevő egyének részéről ma igény mutatkozik az ismeretek gyors megszerzésére, aminek a közösségi oldalak és Web 2.0-ás szolgáltatások lehetnek a megfelelő forrásai, pl. blog. Az 1990-es évektől kezdett el terjedni a módszer, a 2001-es szeptemberi terrortámadás után pedig sorra jöttek létre a blog bejegyzések. Mára pedig szinte már megszámlálhatatlan felület létezik. Egy olyan weboldal, mely segítségével különböző bejegyzéseket tehetünk közzé az interneten. Elindítása, megtervezése, kialakítása nem sokkal bonyolultabb feladat, mint egy e-mail megírása. Bárki bármikor írhat blogot, amelyet mindenki saját tetszése szerint alakíthat. Semmiféle tartalmi vagy formai megkötéssel nem rendelkeznek, mindenkinek saját joga eldönteni, hogyan formázza. Bár technikai akadálya nincs, de általában egy ember írja/ szerkeszti, a nézelődők pedig kommentekben reflektálhatnak a bejegyzésekre. Aki blogot indít, a címzett általában nem ismert az üzenet megfogalmazásakor, és nem feltétlenül érkezik visszacsatolás a bejegyzések elolvasásuk után. Aki blogot szeretne indítani választhat ingyenes és fizetős szoftverek, szolgáltató között, de saját maga is üzemeltethet blogot (Molnár, 2014).

A digitális kommunikáció mostani eszközrendszerét fogom bemutatni a hagyományos felosztás szerint. Azt nagyon fontos megjegyezni, hogy általában azonban kevert műfajról beszélhetünk, hiszen szöveges információ mindegyikben előfordul, illetve más kombinációk (pl. képek, hangok) is előfordulhatnak a tartalomban (Habók és Czirfusz, 2013):

• Szöveges információ dominanciája: Twitter, Blog, Skype, Wikipedia, Google Drive, email, különböző fórumok
• Képi információ: Picasa, Pinterest, Instagram
• Hangalapú információ: Deezer, SoundCloud, podcastok
• Videós információ: YouTube, Ustream, Livestream, TED 

1. ábra. Forrás: https://www.google.hu/search?q=informatika+gyerekek&biw=1366&bih=677&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwiIpfP-seTMAhUBCCwKHV20Bu8Q_AUIBigB#imgrc=_0EOtNjBtJWcoM%3A. Utolsó megtekintés: 2016.05.18.

Létezik több típusa is. Van aki napló jellegként használja, saját élményeit, életeseményeit, érzelmeit, tapasztalatait osztja meg a nagyvilággal. Manapság nagyon sok fiatal használja, hiszen így könnyebben ki tudja fejezni az érzelmeit, valamint megosztani családtagjaival, barátaival és ismerőseivel, valamint követőivel a mondanivalóját. Tematikus blognak azt nevezzük, mikor egy konkrét téma köré épül a blog, pl. süteményreceptek, sport stb. Vannak blogok, melyek alapos szakirodalmakra, szakmai ismeretekre illetve kutatásokra alapoznak és azzal kapcsolatban írnak szerzőik különböző cikkeket. Vannak, melyek különböző látványos elemekre épülnek, pl. videoblog, fotóblog, travelblog. Az interneten megtalálhatóak politikai, vállalati blogok is, azok között is lehet keresgélni az érdeklődőknek. A Podcast is az egyik típusa, a blog szerzője egy hangállományt tesz közzé a követői számára. Általában kisebb zenei betétek kíséretében hangzik el a bejegyzés és gyakori az is, hogy ebben beszélgetőpartnerek is részt vesznek, nem csak egyedüliként.

Számos előnye van a blog írásnak a tanulási folyamatban is. Támogatja az önszabályozó tanulást, hiszen az egyén saját maga rendezi, tervezi meg a tanulási folyamatot és ahhoz kapcsolódóan készít jegyzeteket, bejegyzéseket. Vezetheti a saját fejlődésének rendszerét, reflektálhat saját tanulására, képességeire, fejlesztenivaló területekre. Fejlesztheti a kreatív, önálló, valamint a kritikus gondolkodást. Maga a kapcsolattartás-és teremtés, a kommunikációs képességét is növelheti, formálhatja az egyén. Közösségépítésre is kiváló eszköz ez az online szolgáltatás (Ollé és mtsai, 2013).

Az előnyök mellett viszont azokra a hátrányokra is ügyelni kell, amelyek bekövetkezhetnek: elszemélytelenedés, hagyományos kommunikációs formák és szabályok sérülése, érzelmi intelligencia megváltozása, esetleges depresszió, valamint a helyes időbeosztás hiánya. Éppen ezért érdemes megtartani az egészséges egyensúlyt a hagyományos világ által megkövetelt normarendszerek és a digitális világ között (Komenczi, 2009).

2.ábra. Forrás: https://www.google.hu/search?q=informatika+gyerekek&biw=1366&bih=677&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwiIpfP-seTMAhUBCCwKHV20Bu8Q_AUIBigB#imgrc=Vs3jFkWYYN6RnM%3A. Utolsó megtekintés: 2016.05.18.

Forrás:

Habók Lilla, Czirfusz Dóra (2013): Információcsere a digitális korban – a kommunikáció modellje, eszközei és kommunikációs helyzetek a digitális térben. In: Oktatás-informatika 1-2. sz.

Komenczi Bertalan (2009): Elektronikus tanulási környezetek. Gondolat, Budapest.

Molnár György (2014): Az új média digitális, időszerű, tartalmi kérdései. In: Oktatás-Informatika, 2. sz.

Ohler, Jason B. (2010): Digital Community, Digital Citizen. Corwin, London, United Kingdom.

Ollé János, Papp-Danka Adrienn, Lévai Dóra, Tóth-Mózer Szilvia, Virányi Anita (2013): Oktatásinformatikai módszerek. Tanítás és tanulás az információs társadalomban. ELTE Eötvös kiadó, Budapest.