2016. május 13., péntek

Szakirodalmi áttekintés - Pálvölgyi Dániel



Az informatika megjelenése a Nemzeti Alaptantervben – szakirodalmi áttekintés

            Nem volt könnyű dolgom, a hazai informatika oktatás bemutatásával a NAT-on keresztül, mivel nem nagyon voltak olyan szakirodalmak, amelyek ezen a szemszögön keresztül vizsgálták volna a kérdéskört. E mellett felmerült a szakirodalmak aktualitásának kérdése is, vagyis hogy mikor íródtak a különböző munkák. Szintén érdekelt, hogy vajon hogyan gondolkodnak külföldön az informatikaoktatásról, és az ottani NAT-okban, ez hogyan szerepelhet.
            A korábbi nat-ok ban még 7 főbb fejlesztési területet határoztak meg. Ezek mostanra már csak 6 területben határolódtak körbe. (Hunya, 2005, 76. p.) Ezek a megváltozott, mostani Nat-ban megjelenő területek a következők: az informatikai eszközök használata, alkalmazói ismeretek, problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel, infokommunikáció, az információs társadalom, könyvtár informatika. A médiainformatika terület alterületté lett átminősítve. (Nemzeti Alaptanterv, 2012, 182. p.)
            Szintén felmerül két másik tipikus probléma, mégpedig az informatika tanárok száma, és a rendelkezésre álló számítógépek mennyisége. Sajnos nincsen elég informatika tanár a pályán, így olyanok tanítják az informatikát, akiknek nincsen elég órája. Ezen felül sok iskolában alacsony az eszközellátottság. (Hunya, 2005, 78. p.) Ezt úgy lehetne orvosolni, hogy vagy továbbképzéseket kellene tartani a tanároknak, vagy vonzóbbá tenni az informatika tanári pályát a fiataloknak. Az eszközök biztosítása pedig a fenntartó kezében van, így ebbe beleszólásra kevés lehetőség van.
            Az UNESCO középiskolásoknak készített tantervét megvizsgálva, megfigyelhető, hogy lényegesen tagoltabb, mint a magyar NAT. Ettől függetlenül a benne megjelenő célok és tartalmi elemek közel azonosak. Például megjelenik az etikai/jogi vonatkozások elemzése, a különböző algoritmusok tanítása és a statisztikai programok használata. (UNESCO, 1994, 11. p.) Nem jelent meg viszont az internetes biztonság, és a számítógépek software-es védelme olyan hangsúlyosan, mint a mostani magyar NAT-ban.
            Finnországban nem kezelik külön tantárgyként az informatikát. A diákok a többi tantárgy keretein belül használnak IKT-s eszközöket, és a többi tantárgy pedagógusai biztosítják a segítő hátteret a diákoknak. Várhatóan 2016 végére készül el az új finn alaptanterv, és abban már lényegesen nagyobb hangsúly lesz a programozáson.  (Gülbahar és Karataş, 2014, 67. p.)
            Lengyelországban, hazánkhoz hasonlóan, külön tantárgyként kezelik az informatikát. A felosztás azonban eltérő, mivel 1-6. osztályig tart az általános iskola (primary school), 7-9.-ig a középiskola (middle school/gimnazjum), és 10-12.-ig a közoktatás záró szakasza (high school). Ennek a felosztásnak megfelelően tervezték meg fokozatosan a lengyel alaptanterv informatikai elemeit. (Syslo és Kwiatkowska, 2008, 7-8. p.)
            Összességében érzékelhető, hogy nemzetközi szinten sincsen egyetértés és összhang az alaptantervek között. Országonként eltérő, hogy az informatikaoktatás melyik része a hangsúlyosabb, és mire fordítanak nagyobb figyelmet. Például Magyarországon hangsúlyosabb az internetes biztonság kérdésköre, míg Finnországban a programozást szeretnék erősíteni. Kinek van igaza? Nos, ezt nehéz lenne eldönteni, hiszen ezeket a kérdéseket alapvetően az adott ország kereslete, illetve a politikai nyomásgyakorlások szabályozzák.

UNESCO (1994): Informatics for Secondary Education URL: http://www.unesco.org/education/pdf/22_98.pdf
Hunya Márta (2005): Informatika a közoktatásban URL: http://epa.oszk.hu/00000/00011/00107/pdf/iskolakultura_EPA00011_2006_09_065-082.pdf

Pálvölgyi Dániel
ELTE PPK, Pedagógia BA
Informatika az oktatásban kurzus
2016. május 12.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése