Online tesztek, kérdőívek - szakirodalmi összefoglaló

Először általánosságban ismertetem a kikérdezés főbb pontjait, ezután térek ki az online térben használatos kérdőívekre és tesztekre.

A kikérdezés a kutatások egyik alapvető módszere, gyakran alkalmazzák a pedagógiai kutatásokban is. Alkalmas egyének, de akár csoportok ismereteinek, véleményeinek, élményeinek feltárására. Megérthetünk általa összefüggéseket, tendenciákat vagy szabályszerűségeket fedezhetünk fel, vagy igazolhatjuk őket. Ehhez viszont reprezentatív mintára van szükség, és a kérdéssorunknak megbízhatónak és érvényesnek kell lennie (Nádasi, 2011).

Alapvetően a papíralapú  és online kérdőívek és tesztek kérdéstípusai megegyezőek. A kérdéseket csoportosíthatjuk fő és alkérdések, kiegészítő kérdések szerint. Először "bemelegítő" kérdésekkel indítunk, melyek a kiegészítő kérdések kategóriájába tartoznak. Ezután következhetnek fő kérdéseink, melyeket pontosíthatunk, kiegészíthetünk alkérdésekkel. Ezen belül léteznek nyílt és zárt végű kérdések. A nyílt kérdésekre hosszabb, kifejtősebb választ várunk. Ezek lehetnek rövidebb, pár mondatos válaszok, és lehetnek esszé jellegűek is. A zárt kérdések adott válaszok kiértékelése egyszerűbb, köszönhetően a válaszlehetőségeknek. Ezek lehetnek feleletválasztós, rangsorolásos kérdések, skálák, időmérlegek is (Nádasi, 2011).

Többféle célja, funkciója lehet a kérdőíveknek, teszteknek. Többek között irányulhatnak intelligencia, teljesítmény, képességek, érdeklődés, vélemény, attitűd mérésére, de léteznek neuropszichológiai tesztek, személyiség-tesztek is (Tóthné, 2013)

A tesztek és kérdőívek online térbe való áthelyezése szorosan összefügg az elmúlt évtized mérés-értékelés folyamatos fejlődésével, használati gyakoriságának növekedésével. Hazai és nemzetközi szinten is látványos volt a fejlődés, gondoljunk csak az országos kompetenciamérésekre vagy a PISA felmérésekre (R. Tóth, Molnár, Latour és Csapó, 2011).

A papír alapú tesztek, kérdőívek lehetőségei kimerültek, szükség volt az újításra, egy költséghatékonyabb, egyszerűbb értékelési lehetőségeket biztosító megoldásra. Másrészt alkalmazkodni kellett az új információs társadalom kialakulásához, melyben az internethasználat alapvető folyamat, az életünk részévé vált. A kommunikációs formák is megváltoztak, mely szintén segítette az online kérdőívek elterjedését. E-mailben, vagy közösségi oldalakon megosztva egy kattintással elérhető és kitölthető, sokkal kényelmesebb, mely megfelel a felhasználók igényeinek. A hagyományos, postai úton kiküldött kérdőívekből kevesebb eséllyel kapunk tömeges válaszokat, mert bonyolultabb a kérdőív visszajuttatási módja, postai feladása, mint az online társaiké. (Lengyelné, 2014)

További előnyei a költséghatékonyság, hiszen nem kell oldalakat nyomtatnunk, nagyobb kutatásoknál több száz példányt, illetve attól sem kell félnünk, hogy feleslegesen kinyomtatott példányaink maradnak. Bárki bárhonnan elérheti egy link birtokában, nem szükséges a személyes kontaktus. Nagy kitöltőszámnál egyszerűbb a feldolgozása, az online kérdőívkészítő programok összesítik a válaszokat és statisztikai mutatókat hoznak létre, illetve könnyedén kezelhetjük az egyes válaszokat is. Ez a készítőnek időmegtakarítást is jelent, hiszen a program megcsinálja helyette. Könnyebben használhatóak a multimédiás elemek is a papíralapú formánál. Képek vagy akár videók is beszúrhatóak egy-egy kérdéshez, esetleg hangfájl is csatolható. További előnye, hogy osztálytermi környezetben az azonnali eredmény megmutatása fokozhatja a motivációt, növelheti az adrenalin szintet is, ami hatékonyabbá teszi a tananyag-elsajátítást (Tóthné, 2013).

Hátrányként említhető, hogy felmerülhetnek technikai problémák a kitöltés közben. Szükség van internetre és számítógépekre, amik áram nélkül nem működnek. Áramszünet, internetelérési problémák esetén a kitöltések meghiúsulnak, vagy az addig kitöltött részek elvesznek. Szintén technikai probléma az internet sebességkorlátai. Előfordulhat lassú internetsebesség, alacsony sávszélesség. Ilyenkor nem működnek megfelelően a programok, akár a beépített multimédiás elemek lassúsága, nem megjelenése stb. Ha tanórán kívánjuk használni a kvízkészítő programokat, lehetséges, hogy a diákok túlságosan lazán kezelik a feladatot, sokkal inkább játéknak tekintik, nem pedig tanulásnak, gyakorlásnak (Tóthné, 2013)

 Kérdőíveket és teszteket online többféleképpen készíthetünk. Alapvető különbség, hogy a tesztek inkább ismeret, eredményesség vagy egyéb, akár tulajdonságok mérésére (pl. személyiségteszt) alkalmasak, míg kérdőíveket vélemények, attitűdök megismerésére alkalmasak. Találkozhatunk kvíz készítő programokkal is, melyek célja kifejezetten a tudás, a tanultak felmérése.

Ezeket a programokat jól hasznosíthatjuk pedagógiai környezetben is. Szükségünk van bizonyos digitális kompetenciák meglétére, de a készítéssel fejlesztjük is őket egyben. Például készíthetünk olyan egymásra épülő online kvízeket, teszteket, melyek egyéni differenciált munka esetén is alkalmazhatóak. A tanulók saját tempójukban oldhatják meg a feladatokat, nem kell várnia a kiértékelésre sem, hiszen azonnali eredményeket láthat. Ha kooperatívan, csoportmunkában szeretnénk hogy feladatot végezzenek a tanulók, akár közösen is szerkeszthetnek kvízeket, melyeket közösen, vagy a társak egyénileg ki is próbálhatnak. Frontális munkában is jól használható, hiszen kivetíthetőek a kvízek. Ha otthoni feladatra szánjuk, akkor pedig segíti az önálló gyakorlást, a tudás elmélyülését (Sváb, 2013).

Szerintünk jól használható kvízkészítő programok a Socrative és a Kahoot, melyeket osztálytermi környezetben kifejezetten jól lehet használni. Mindkét oldalon tanári fiókkal tudunk kvízeket létrehozni, a diákok pedig egy nekik készült fiókba belépve vehetnek részt a "játékban". További előnye az ingyenes a regisztráció és kvízkészítés. Kérdőív készítésére alkalmas oldal például a ripet.hu és a beesatisfaction.hu. Ezek előnye az ingyenes regisztráció, korlátlan kérdőív készítése, aránylag sok kitöltésszám fogadása, és az ingyenes statisztikai kiértékelés. 

Források:

R. Tóth Krisztina – Molnár Gyöngyvér – Thibaud Latour – Csapó Benő (2011): Az online tesztelés lehetőségei és a TAO platform alkalmazása. In: Új pedagógiai szemle 61. 1-5. sz. URL: http://epa.oszk.hu/00000/00035/00145/pdf/EPA00035_upsz_2011_01-05_008-022.pdf Utolsó megtekintés: 2016.05. 18.

Sváb Ágnes (2013): Online alkalmazások az anyanyelvi órán. In: Anyanyelv-pedagógia. 4. sz. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=484 Utolsó megtekintés: 2016. 05. 18.

Lengyelné Molnár Tünde (2014): A papíralapú kérdőívtesztektől az online kérdőívekig. In:  On-line értékelési módszerek II. 1. fejezet. URL: http://bit.ly/26y7Hjl Utolsó megtekintés: 2016. 05. 18.

Tóthné Parázsó Lenke (2013): On-line értékelési módszerek I. Eszterházy Károly Főiskola, Eger. URL: http://mek.oszk.hu/14600/14686/pdf/14686.pdf Utolsó megtekintés: 2016.05.18.

Nádasi Mária (2011): A kikérdezés. In.: Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., Budapest. URL:http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_531_pedagogia/ch07.html Utolsó megtekintés: 2016.05.18.