A
fogalomtérkép az ismeretek rendszerezésére szolgál. A hálózatosság segítségével
az egyes fogalmakat és kapcsolataikat, kapcsolatuk jellemzőit jeleníthetjük
meg. Az oktatásban, a tananyag feldolgozásában nagy segítségére lehet éppen
ezért a képi ábrázolás miatt a diákoknak, főként a diszlexiás tanulóknak és a
vizuális típusoknak. Használható összefoglaláskor a fogalmak, tartalmak
szervezésére, valamint előzetes tudásfelmérésre is használhatjuk a
konstruktivizmus elméletéből kiindulva. A fogalomtérképet, mint módszert
sokféleképpen használhatjuk. Használhatjuk jegyzetelésre, ahol a fogalmakat és
kapcsolataikat jelenítjük meg. Létrehozhatunk vele új tudást, vagy már meglévő intézményi
tudást őrizhetünk meg. Alkalmas egy csapat vagy szervezet megosztott közös víziójának
és tudásának létrehozására, vagy kollaboratív tudásmodellezésre, komplex ismeretek
átadására. A fogalomtérkép továbbá alkalmas az értelemgazdag tanulás (meaningful
learning) elősegítésére, előhívására, ahol a rengeteg információ rendszerré
változik. A fogalomtérkép készítése nem csak az aktuális tananyag
megtanulásában segít, de a tanuló számos kompetenciáját, készségét is fejleszti.
A tanulók tudása stabilabbá, szervezettebbé válik használatának köszönhetően,
illetve az értelmező, szövegalkotó, szövegértő, rendszerező kompetenciákat is
fejleszti, teret ad a szabad ötletáramlásnak, illetve a kreativitásnak is. Több
fogalomtérkép-készítő szoftvert találhatunk az interneten, amely tanórai, vagy akár
otthoni felhasználása az IKT kompetenciákat is fejleszti. Használatuk remek lehetőség
az oktatás modernizálására, online térben való elhelyezésére. Az online
fogalomtérképek előnye, hogy bárki számára, bármikor elérhetőek, illetve
összegyűjthetőek, bármikor kiegészíthetőek. Pozitívum lehet még, hogy kooperatív
feladatként is alkalmazható, bár veszélye, hogy a csoportmunkában nehéz egy közös
logikát, sémát kialakítani, amely által egységes térkép készülhet.
1. ábra: A fogalomtérkép jellemzői, fontos elemek
A
fogalomtérképet (concept map) és a gondolattérképet (mind map) sokan összekeverik,
vagy egymással azonosítják, pedig a két fogalom nem egyenlő. A gondolattérképet
egy tudományos vagy a mindennapi életben felmerülő probléma kifejtésére, egy
munkafolyamat megtervezésére, egy feltárandó terület elemei közötti összefüggések
bemutatására és elemzésére használják leginkább. Készítése során egy központi
fogalomból vagy témából gyökereztetjük ki a szigorúan fa struktúrájú
koncepciót, majd a kapcsolódó fogalmakat és jellemzőket ebből ágaztatjuk ki. A
két térkép tehát alapvetően topológiájában különbözik: míg az egyik szigorú
(fa) felépítésű, a másik akár bonyolult hálózatokat is alkothat. Illetve, hogy
a gondolattérkép egy fogalomból indul ki
és ágaztatja a fogalmakat és tulajdonságokat, míg a fogalomtérkép több fogalmat
fejt ki, kapcsolati jellemzőket és ok-okozati összefüggéseket ábrázolva.
2. ábra: A gondolattérkép készítésének fontos elemei
A
térképeket tehát használhatjuk papír alapon, illetve online is. Első nekifutásra
nehéznek és időpazarlásnak tűnhet, de idővel és gyakorlással remek szervezési logikát
és rendszerben való gondolkodást érhetünk el vele. Az oktatásban nem csak a
diákoknak, de a pedagógusoknak is segítségére lehet a felkészülésben. Valamint
segíthet az egyes tanórák összekötésében, egymáshoz való kapcsolódásban.
Források:
·
Dancsó Tünde (2007): A Sulinet Digitális
Tudásbázis tananyagainak felhasználása az oktatásban. In: Új Pedagógiai Szemle.
57. évf. 9. sz. URL:
http://epa.oszk.hu/00000/00035/00116/2007-09-in-Dancso-Sulinet.html. Utolsó
letöltés: 2016. 05. 18.
·
Molnár Pál, Kárpáti Andrea (2009):: Az
együttműködő tanulás támogatása az oktatási informatika eszközeivel: MapIt
vitatérkép. In: Új Pedagógiai Szemle. 2. sz. URL:
http://edutech.elte.hu/karpati/content/download/publikacio/200901_Molnar-Karpati_%20MapIt_uj%20PedSZemle%202009_4.pdf.
Utolsó letöltés: 2016. 05. 18.
·
Nádori Gergely (2014): Gondolattérkép, a
csodaeszköz. In: Tanárblog. URL: http://tanarblog.hu/cikk/gondolatterkep-a-csodaeszkoz.
Utolsó letöltés: 2016. 04. 29.
·
Novak, Joseph D. (2010): Learning,
Creating, and Using Knowledge: Concept maps as facilitative tools in schools
and corporations. In: Invited Papers. 6. 21 - 30 p. URL: http://rodallrich.com/advphysiology/ausubel.pdf.
Utolsó letöltés: 2016. 05. 18.
·
Szivák Judit (2003): A hallgatók
neveléssel kapcsolatos nézetei. In: Iskolakultúra. 5. sz. URL:
http://epa.oszk.hu/00000/00011/00071/pdf/iskolakultura_EPA00011_2003_05_088-095.pdf.
Utolsó letöltés: 2016. 05. 18.
Képek forása:
1. ábra:
http://ujnautilus.info/blogok/vizalattivaros/2010/02/12/fogalomterkepek/
2. ábra:
https://www.organicdesign.co.nz/Mind_map
Kedves Fanni!
VálaszTörlésÖrömmel olvastam a bejegyzésed, hiszen számtalan új információt szereztem és ismerettel gazdagodtam. Nagyon érdekes a téma, eddig nem is tudtam, hogy van a gondolattérkép és a fogalomtérkép között különbség. Nagyon szépen összeszedted a legfontosabb tudnivalókat, teljes mértékben érthető volt számomra. A képek nagyon látványosak, véleményem szerint pontosan hivatkoztál a képek és a szakirodalmak során is. A legjobban az általad elkészített térkép tetszett munkádban, nagyon kreatív. Úgy gondolom összességében nagyon jól sikerült. Gratulálok!