Szakirodalmi összefoglaló

A gondolattérkép és a fogalomtérkép
- jellemzésük és összehasonlításuk -

 

Mi az a gondolattérkép?

A gondolattérkép bizonyos kulcsszavak (esetleg az általuk hordozó gondolatok) megjelenítési, kivitelezési formája. A lényege, hogy a gondolattérkép egyes elemeit összeköti valami. Ez lehet szabad asszociáció vagy bármilyen más logikai kapcsolat is (Molnár és Kárpáti, 2009). A megalkotója, aki a módszert és az ehhez tartozó információs és kommunikációs technológiai megoldásokat kidolgozta, Tony Buzan. A gondolattérkép minden esetben egy fő/központi fogalom köré épül fel, erre vonatkoztatva építjük fel a hozzá kapcsolódó fogalmakat, s a központi elemből levezethető fogalmak rendszerének képi formában való megjelenítése. A térkép felépítése ebből kifolyólag mindig központosított és hierarchikus. A fogalmakat vonalak kötik össze, amely ennek köszönhetően kapcsolati hálózatot alkot. A gondolattérképnek számos felhasználási lehetősége van; a hétköznapi életben felmerülő problémák szemléltetésére, de megfelelő akár egy munkafolyamat megtervezésére is, ismeretek csoportosítására, kiemelésére, valamint összefüggések megjelenítésére. A gondolattérkép segít abban, hogy gondolatainkat egy rendszerben átláthassuk, valamint ezt egyértelműen és letisztultan megosszunk másokkal. A gondolattérkép rendkívül jó tanulássegítő eszköz. Kiegészíthető, átrajzolható-szerkeszthető, egyénileg, kedv szerint variálható.

1. ábra: gondolattérkép

Van-e különbség gondolattérkép és fogalomtérkép között? Van!

A gondolattérkép készítése során egy központi fogalomból indulunk ki, és erre építjük fel a hozzá kapcsolódó fogalmak, tulajdonságok rendszerét. A fogalomtérképnél viszont több fogalmat is kifejtünk, bővítünk és kötünk össze egy nagy gondolatmenet keretén belül, általában hálózatos formában (Molnár és Kárpáti, 2009). Mindkettő kiválóan használható tanulást segítő eszközként, hiszen megtanítja, hogy egy adott szövegből csak a legfontosabb, leglényegesebb adatokat emeljük ki, így a szelektáló képességet fejlesztik. Mind a gondolattérkép, mind a fogalomtérkép egyik legklasszikusabb formája a papírra elkészített változatuk. Ennek az az előnye, hogy bármikor használható, illetve kézzelfogható eredményt kapunk. A papíralapú gondolattérképeknek azonban vannak előnyei mellett hátrányai is: utólagos bővítések nem lehetségesek, hiszen ettől átláthatatlanok, kaotikusak lesznek. A térkép készítés másik lehetséges módja az online felületen való létrehozás. Ekkor egy honlapon készítjük el digitálisan úton a térképeket. Számos előnnyel bír az online munkafelület. Ami talán a legfontosabb, hogy a munkafelület szinte korlátlanul bővíthető. Az automatikus szerkesztésnek köszönhetően bármekkora térképet is készítünk, az mindig laza szerkezetű tud maradni, jól áttekinthető marad. Tudunk linkeket és képeket beszúrni az egyes szavak mögé. Az elkészült térképek menthetőek és akár ki is nyomtathatóak (Kiss, 2014).

A fogalomtérképről

Elrendezését tekintve a legáltalánosabb fogalom áll a térkép csúcsán és ez alá vannak rendelve az adott területen belüli specifikus fogalmak. Tartalmaznak csomópontokat, melyek a fogalmakra és gondolatokra vonatkoznak, ezeket vonalak, nyilak kötik össze, melyek a csomópontok közötti kapcsolatokra utalnak. A fogalmi térképek elkészült képét tekintve lehet kerék, lánc, kör, fa és háló alakúak is (Habók, 2008). A fogalomtérkép szintén az ismeretek grafikusan történő rendezésére szolgál. Hasznos lehet kisgyermekek részére, hogy megértsenek egy adott tananyagot, illetve segítő, mankó lehet nagyobb diákok számára is az egyes kurzusok anyagának elsajátításában is (Cañas and Novak, 2009). „A fogalmi térképek számítógépes megjelenítését az is segíti, hogy egyre több olyan program van, mely megkönnyíti a szerkesztést és az oktatásban is könnyen használhatóak.” (Habók, 2012.92.o.) Számos program rendelkezésünkre áll, legtöbb regisztráció nélküli tervezést biztosít, de néhánynál szükség regisztrálni. Alkalmazható tanórák keretén belül is; fogalomtérkép készítésével feldolgozni az új anyagrészt. A fogalomtérkép remekül használható többek között kollaboratív tudásmodellezésre, jegyzetelésre, valamint komplex ismeretek átadására.

2. ábra: fogalomtérkép

Képek forrásai:

http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5383&issue_id=520

http://bit.ly/1OEvEj5

Források: 

·         Alberto J. Cañas and Joseph D. Novak (2009): What is a Concept Map? http://cmap.ihmc.us/docs/conceptmap.php Utolsó letöltés: 2016.05.18.

·         Habók Anita (2008): Fogalmi térképek. Magyar Pszichológiai Szemle. 3. sz. 519-546.

·         Habók Anita (2012): Kollaboratív tanulás és fogalmi térképezés. Iskolakultúra. 9. sz. 91-93

·         Kiss László Roland (2014): Online gondolattérképek a diszlexiás tanulók szolgálatában. Gyógypedagógiai Szemle, 2014/2 http://www.prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=49&jaid=690 Utolsó letöltés: 2016. május 18.

·         Molnár Pál, Kárpáti Andrea (2009): Az együttműködő tanulás támogatása az oktatási informatika eszközeivel: MapIt vitatérkép. In: Új Pedagógiai Szemle. 2. sz. http://edutech.elte.hu/karpati/content/download/publikacio/200901_Molnar-Karpati_%20MapIt_uj%20PedSZemle%202009_4.pdf Utolsó letöltés: 2016. 05. 18.