Blogok - Szakirodalmi összegzés

Az IKT eszközök képernyőin keresztül betekintést nyerhetünk olyan publikálásokba, megnyilvánulásokba, közösségi részvételbe, megosztásokba és kommunikációba, amelyekbe nem is olyan régen még nem volt lehetőségünk (Komenczi, 2009).

A hagyományos tanulás mellett napjainkban jelen van az elektronikus tanulás is, amely során az IKT legkülönbözőbb formáit használhatjuk. Már az okostelefonokról is bármilyen tartalmat könnyen elérhetünk. Természetesen ez a fejlődés kihatással van az iskolák mindennapjaira is. Online felületeken is megfigyelhető a tanár-diák kommunikáció. A folyamatos interakciót lehetővé tevő felületek például az online dokumentumok, közösségi oldalak és a blogok is (Molnár, 2014).

A mai középiskolások már digitális bennszülötteknek számítanak, ennek ellenére azonos generációkhoz tartozók között is megfigyelhetünk a technika gyors és folyamatos változása miatt esetlegesen fellépő mini-szakadékokat (Ohler, 2010).

A blogok létrehozása valamint használata igen egyszerű folyamat. Blogot bárki indíthat ingyen pár perc alatt és a felületet mindenki saját tetszése szerint alakíthatja. Általában egy ember írja a blogot, azonban más személyek kommentálhatják a bejegyzéseket, de az is megoldható, hogy többen is szerkeszthessék a felületet. A blogok használata az oktatásban, tanulásban – blogtípusok (Ollé és mtsai, 2013):

• Többszerzős, közösségi blogok: az osztálytermi munkát támogathatjuk, több témában is érdemes ilyen blogot indítani. A diákok megbeszélhetik a tananyagot, továbbgondolhatják az iskolában hallottakat, megoszthatják egymással a problémafelvetéseiket.

• Személyes tanulási blog: a cél itt is hasonló, mint a közösségi blognál. A különbség abban mutatkozik, hogy ez esetben nincsenek társszerzők, és a későbbiekben szakmai portfólióvá alakulhat, ami mutatja az adott személy fejlődését.

Az önszabályozó tanulási képességeket támogatja és fejleszti a blogvezetés, segíti az önreflexiót, a célkitűzést, a metakogníciót illetve a tanulási tevékenységek tervezését is. Vannak olyan specifikus esetek, mikor a blogírást konkrétan az önszabályozó tanulási képességek fejlesztésére alkalmazzák. Ez még tovább fejleszthető, ha a szakmai blogot a diákok irányított kérdések mentén írnák. (Ollé és mtsai, 2013).

A blog esetében a szöveges tartalmak dominálnak, hiszen bejegyzéseket osztunk meg (Habók és Czirfusz, 2013). Úgy gondolom, hogy a blogok létrehozása például iskolai csoportoknak, osztályoknak segíti a kooperációt, az információ áramlását, és akár problémák felvetését is, hiszen bármikor újra elolvashatunk egy bejegyzést és visszatérhetünk rá, gondolkozhatunk az adott témáról. Valamint szerintem segíthet kialakítani egy erősebb csoportkohéziót és abban is szerepet játszhat, hogy a tanár-diák kapcsolat partneribbé váljon. Persze, ehhez fontos, hogy mindkét fél aktívan és konstruktívan részt vegyen a blog szerkesztésében. Azonban itt felmerülhetnek problémák, hiszen jelen lehet a generációs szakadék, ami sokszor magával vonzza a technika iránti viszonyulásban fellépő különbségeket. 

Összességében úgy gondolom, hogy a blogok használata változatosabbá teheti az iskolai feladatokat és illeszkedhet a diákok igényeihez, hiszen egy online, közösen és bármikor szerkeszthető felületről beszélünk. Fontosnak tartom, hogy egy tanár se ijedjen meg a blogolástól, hiszen egy olyan nagyon gyorsan és egyszerűen elsajátítható folyamatról van szó, amely pozitív hatásai megmutatkoznak a tanításban és tanulásban is.

Felhasznált szakirodalom:

• Habók Lilla, Czirfusz Dóra (2013): Információcsere a digitális korban – a kommunikáció modellje, eszközei és kommunikációs helyzetek a digitális térben. In: Oktatás-informatika 1-2. sz.
•  Komenczi Bertalan (2009): Elektronikus tanulási környezetek. Gondolat, Budapest.
•  Molnár György (2014): Az új média digitális, időszerű, tartalmi kérdései. In: Oktatás-Informatika, 2. sz.
• Ohler, Jason B. (2010): Digital Community, Digital Citizen. Corwin, London, United Kingdom.
• Ollé János, Papp-Danka Adrienn, Lévai Dóra, Tóth-Mózer Szilvia, Virányi Anita (2013): Oktatásinformatikai módszerek. Tanítás és tanulás az információs társadalomban. ELTE Eötvös kiadó, Budapest.

 Képek forrása:

• Első kép: http://www.problogger.net/
• Második kép: https://stylemotivations.wordpress.com